tag:blogger.com,1999:blog-61932186523269384592024-02-07T16:15:07.148-08:00Arteko ikuspegiakMaitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.comBlogger78125tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-68950666548052748442009-05-14T15:30:00.000-07:002009-05-14T15:46:16.547-07:00Monumentalitatea eta Teknika Berriak Eskulturan<div><div><div><div><div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjepHp7JLQvSyfciV8Iva5iakI1p-G8UZ9LFnAI2Sa4kypqnuu9JWgDgUqyvt_4LwGiYf616K3VKPrauvrX6tlwLJfuoTtNs3pQ8eRtY6g16pjkyqg8gzhmuqruFEXn-pFDwp0w0hK7Fw/s1600-h/Moore1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5335812626418232946" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 135px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjepHp7JLQvSyfciV8Iva5iakI1p-G8UZ9LFnAI2Sa4kypqnuu9JWgDgUqyvt_4LwGiYf616K3VKPrauvrX6tlwLJfuoTtNs3pQ8eRtY6g16pjkyqg8gzhmuqruFEXn-pFDwp0w0hK7Fw/s200/Moore1.jpg" border="0" /></a>XX. mendearen erdialdera arte hiru dimentsioetako formak tresnak besterik ez ziren. Faxismoak enkargaturiko lan guztiak propagandako helburua zuten. Horren ondoren, eskultura handiak sortzen hasi ziren helburu desberdinez, denak abstraktuak. Era berean tekniken garapenak eta teknologia berrien aplikapenak posible egin zuten obra hauek lehen efimeroak edo tenporalak zirela iraunkorrak izateko.<br /><br />Maila honetako artista ezagun bat Calder da. Lan publiko bat egiteko enkargoa jsao ondoren 1952an ospea lortu zuen eta honi esker espazio handietan eta harrera espazio zabaletan kokatzen diren diseinuak egiten hasi zen metodo industrialak erabiliz. </div><br /><div align="justify"><br /><strong>Henry Moore<br /></strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisiJx9XM-aTxi9wpBZz8sgezGs4li_-wB96ZfeIBrY2zQ3Sv-tJSqyczfZWVoC5jK4AhcnZYjaIC2ttN5awtFp5SmvccjscnT9MgOpoyGm6AYo9pIM6AHJi_HVJ3hx6AaO_5sM83wTJA/s1600-h/Moore2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5335812380134367842" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 132px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisiJx9XM-aTxi9wpBZz8sgezGs4li_-wB96ZfeIBrY2zQ3Sv-tJSqyczfZWVoC5jK4AhcnZYjaIC2ttN5awtFp5SmvccjscnT9MgOpoyGm6AYo9pIM6AHJi_HVJ3hx6AaO_5sM83wTJA/s200/Moore2.jpg" border="0" /></a>Henry Moore britainiarra eskulturak espazio publikoetan kokatzeko aukerak ikusi zituen lehenetariko bat izan zen. Arte arkaikoa ezagutzen zuen eta ikusi zuen modelo naturatik aparte egon zitekeela; ondoren Arp eta Picassoren eraginek eraman zuten bere obra abstrakziora eta hauekin gauzak irudikatu beharrean forma organikoak sortu nahi zituen eta haietan elementu naturalak konbinatzen hasi zen: hezurrak, harriak, zuhaitzeko azalak, maskorrak, etab. Naturako produktu hauek bere escultura inspiratu zuten.<br /><br />Bere teknika bat asimetriatik dator printzipio dinamikoa bezala. Masarekin ikertzen hasi zen eta honetan zuloak egiten zituen eta hauen bidez eskultura eta inguruko espazioaren arteko erlazio berrizten zuen. Abstrakzioko aukeraz baliatu zen eta forma organikoak eta irudi etzanden arteko lotura aurkitu zuen, gai hau izaten oso errekurrentea bere obretan.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/_OoTGsAcVXA&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br />Moorek monumentalitaterako bidea hartu zuenean, paisaiako eskultura garatu zuen, hau da, eskultura eta naturaren arteko lotura sendo bat sortzen eta eskultura bakoitza toki zehatz baterako pentsatuta zegoen. Tamaina handiak eraman zuen Moore brontzea erabiltzera bere obretan. Bere lanak sentsualak, zuzenak, taktilak baina baita espiritualak beste konszientzia eta bizitzaren garapenari erreferentzia eginez. Berarekin mugimenduaren irudikapena desagertzen da eta formek hazkunde eta denboraren zauriaz salbu daude. </div><br /><div align="justify"><strong>Chillida</strong></div><div align="justify">XX. mendeko espazioko beste aukera burdinaren ensanblajea da. Eraikuntza eta ensanblajea elkartzen ziren hainbat artisten lanetan Picasso eta Julio Gonzalez bezala. Eskultura honetako beste ordezkari bat Chillida da.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/UUdky399iQI&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br />Arkitekturan hesitutako artista hau hainbat alditan Parisen egon zen non arte modernoarekin harremanetan sartu zen. Forma figuratiboak baztertu zituen eta burdinarekin lanean hasi zen mendearen erdialdean. Berarentzat burdinak espazioa konfrontatzeko aukera bat ematen zion indar dinamiko batekin zeinean materialaren duktibilitatea eta gogortasuna forma desberdinetan konbinatzen ziren.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3OA8C3w8F180u4Xq470ueRROujf9LDncRDSNNCvLnYNntaASzHS_1qX-c_mupgZdk3Kj-z5lKvyR75oxkRLtPh27HQGYIKTJWQhunAwjSU95X4rNlNZaO48EZb23x4uGZVGXEebSzWg/s1600-h/Chillida2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5335812021157966466" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 134px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3OA8C3w8F180u4Xq470ueRROujf9LDncRDSNNCvLnYNntaASzHS_1qX-c_mupgZdk3Kj-z5lKvyR75oxkRLtPh27HQGYIKTJWQhunAwjSU95X4rNlNZaO48EZb23x4uGZVGXEebSzWg/s200/Chillida2.jpg" border="0" /></a>Burdinarekin lan egiteak harremanetan jarri zuen masarekin eta harreman berriak sortuz ituen eraikuntza eta espazioaren artean: bere ensanblajeek airearen konkistan enbarkatu zuten. Bere lehen lanak artisauen lanetan inspiratuak zeuden, nekazarien eguneroko trasnak, baina espazio irekira eramanak, puntu finko bati lotuak, bai oinarri batera edo beste euskarri batera eta honetatik inguruko espazioan proiektatzen dira. Espazioa konbinatuz, airea modelatuz, estatikako legeak apurtuz ituen. Metalaren aukerak ulertu zituen hau maleablea zelako suatik pasatu ondoren eta borbor horretako markak gordetzen zituela ondoren lan egiten zenean. Laneko presentzia fisiko honek pieza bukatzerakoan posible egiten zuen denborako irudimena neurtzen eta obra egiteko prozesuaren aztarnak uzten zituen.<br /><br />Tutu edo barrekin lan egiten hauek espazioa banatzen zutela ikus izuen. Materia hutsunez ordezkatzen zen, masa airez baina aireak ere esanahi bat zuen eta Chillidak bere obrak honek hazkundea jarraitzen egiten zituen. Bere lana materiaren aurkako borroka bat da, elementuen aurkako konfrontazioa: sua eta ura.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR5UpWPHD4g4EWDtzohyCel4TPlYtlyv_q-OP4VK7-HnEaPjTrJRdNjnq3c4HiKsnOnRG0_ud7QvDzmCdcQUfWaXMcnKlxEq-eBCevHAIPw6bMWHwxfwD3hLEgqWFI70F_qmOABXxNSw/s1600-h/Chillida1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5335811550415743586" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 133px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR5UpWPHD4g4EWDtzohyCel4TPlYtlyv_q-OP4VK7-HnEaPjTrJRdNjnq3c4HiKsnOnRG0_ud7QvDzmCdcQUfWaXMcnKlxEq-eBCevHAIPw6bMWHwxfwD3hLEgqWFI70F_qmOABXxNSw/s200/Chillida1.jpg" border="0" /></a>Chillidaren formak bertikalitatea uzten dute beste formak sortzeko, kaligrafia bat bezala. Ez zituen bakarrik egin gauzak bazekielako nola egin baizik eta material desberdinekin lan egiten zuen indarra eta indarkeria horietan proiektatzen. Horren ondoren Chillida beste materialekin ikertzen has izen egurra bezala aukera ematen ziola formatu handiekin lan egiteko. Harriekin lan egin zuen ere, batez ere alabastroa eta granitoa, argiaren aurrean portaera desberdina duten materialak direlako. Beste obretan elementu metalikoak erabiliz ituen, altzairua bezala, argiarena urrean erreakzionatzen dutela. Hauekin nahiago izaten zuen bere konposaketa arkitektoniko lasaiak non keinuak desagertzen ziren espiralen jarraipenean, marazkian eta ikuslea konposaketako erdira eramaten. Metaleko nota hauek infinituko misterioa irekitzen zuten ikusiezina eraikitzeko modu bat bezala. </div><br /><div align="justify"><strong>Oteiza <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfYRZLwJ4yR_rDWZi4v93ls366W0qn1IybPzF5uNKD5oRvsbEa5VSLo_MLRJcRKQijaerHJSC_C_WJObiKh1nxD-sh0QzO5RcM-QSG-l5diPuq8RXeG_Lw9sg2kj3h0MiYGgdlbwP13A/s1600-h/Oteiza1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5335811322795688802" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfYRZLwJ4yR_rDWZi4v93ls366W0qn1IybPzF5uNKD5oRvsbEa5VSLo_MLRJcRKQijaerHJSC_C_WJObiKh1nxD-sh0QzO5RcM-QSG-l5diPuq8RXeG_Lw9sg2kj3h0MiYGgdlbwP13A/s200/Oteiza1.jpg" border="0" /></a><br /></strong>Madrilgo arkitektura eskolan arrakastarik gabe sartzen saiatu ondoren arte bisualetan lan egiten has izen. Hego Ameriketara joan zen Gerra Zibila bitartean. 1948.ean itzul izen eta artisten elkarte bat sortzen saiatu zen baina arrakasta handiegirik gabe. 1950.ean Arantzazuko santutegirako eskulturak egiteko mandatua jaso zuen. Proiektua Pietatea eta Apostoluen frisoaz osatua zegoen (14 irudi hutsik), indar espresibo handikoa keta antolakuntza erritmikoaz, arkitektura eta arte bisualak konbinatzen zituen hesparru batean.<br /><br />1950.ean esperimentazio fase bati hasiera eman zion, materia eta masa elementu formalak bezala agertuz eta artista saiatzen zen espazio hutsak energiaz betetzen. Esperimentzaio desio hau bere eskulturetan aplikatu zuen. Espazio hutsak askatu nahi zituen dentsitate bajuko unitate bikoitzak edo hirukoitzak elkartuz eta era berean bere eskultura figuratiboak masetatik askatuz. </div><br /><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinMDsooMKI-8s5_PyVv3999Sy19o-LYsE_fW5Dfjw55typFgsd-ex-q1C_N8gvL75_DkrXeEtqmRucb9fBuaYFtKQK1XJKUmns3INkXIpnAyru6W9YOf3MzU3LpYnsQmqNSH3fxkLeHQ/s1600-h/Oteiza2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5335811134980011234" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinMDsooMKI-8s5_PyVv3999Sy19o-LYsE_fW5Dfjw55typFgsd-ex-q1C_N8gvL75_DkrXeEtqmRucb9fBuaYFtKQK1XJKUmns3INkXIpnAyru6W9YOf3MzU3LpYnsQmqNSH3fxkLeHQ/s200/Oteiza2.jpg" border="0" /></a>Eskultura hustutzeko ideiak hutsunea definitzera eraman zuen. Era honetan hutsunea osatu gabeko gizakiaren babesa da, eta espazio estetiko hutsek espiritualitatea jasotzeko prestatuak daude. Kubo eta esferaren hustuketa irudikatu zuen. Bilaketa esperimental honen puntu gorena bere kutxa hutsak edo kutxa metafisikoak dira. Prozesu honetan espazio hutsak aktibatu zituen, errezeptiboak biurtuz, eta esentzia metafisiko eternoz betetzen. Osaketa honekin bere esperimentazioko prozesua amaitutzat eman zuen. </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/TePFSD7n8Ss&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"> </div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_882507"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/monumentalitatea-eta-teknika-berriak-eskulturan-presentation?type=presentation" title="Monumentalitatea eta teknika berriak eskulturan">Monumentalitatea eta teknika berriak eskulturan</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=monumentalitatea-eta-teknika-berriak-eskulturan-1230758161122926-2&stripped_title=monumentalitatea-eta-teknika-berriak-eskulturan-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=monumentalitatea-eta-teknika-berriak-eskulturan-1230758161122926-2&stripped_title=monumentalitatea-eta-teknika-berriak-eskulturan-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-3907804022098516822009-04-24T06:07:00.000-07:002009-04-24T06:33:40.677-07:00Beste Mugimendu Artistiko Modernoak<strong>Pop-Art</strong><br /><div><div><div><div><div><div><div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7EIC00zg-idctzMIC1g6aQMApCt4j0_ompmKkDIjx8P9rQsGg1R8JgGv2gtouKQvRUBPMfq8IimorUTG_DolK8p1ClCK05MBI6hE3-AkDFpqRCDPXz1p4rGnhyphenhyphenVNL_6KbRChSbk1BTA/s1600-h/Oldenburg2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328247014231728466" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 134px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7EIC00zg-idctzMIC1g6aQMApCt4j0_ompmKkDIjx8P9rQsGg1R8JgGv2gtouKQvRUBPMfq8IimorUTG_DolK8p1ClCK05MBI6hE3-AkDFpqRCDPXz1p4rGnhyphenhyphenVNL_6KbRChSbk1BTA/s200/Oldenburg2.jpg" border="0" /></a>Errealitate sozialaren kontzepzio pasiboa da. Ez du klase popularren sormena islatzen, haien sormen eza baizik. Mugimenduko hasiera Rauschenberg eta Jasper Johns-en lanetan dago, hau da, neodadaismoan. Pintura gogoratzen duen zerbait da. Gauza erreal bat hartu eta pinturan jartzeko joera errealitatearen manipulazio bat da. Arte urbanoa denez pinturan kaptaturiko irudia, materiari lotuta, itxura fantasma bat dute.</div><br /><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcNO3wSoAgrB2PTOf4sIu-94k9LkuyPU_glaG-SqUi5BaVG0IkeAq3BXEySxjGqKtzHWuWxyqvi780rKxtPFHbH-r_RNvvhdWJ5dRCC11veORn0p67DOlXWzs_qfcN3Jbm_CfPfkGcrA/s1600-h/Christo.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328246802002054898" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 144px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcNO3wSoAgrB2PTOf4sIu-94k9LkuyPU_glaG-SqUi5BaVG0IkeAq3BXEySxjGqKtzHWuWxyqvi780rKxtPFHbH-r_RNvvhdWJ5dRCC11veORn0p67DOlXWzs_qfcN3Jbm_CfPfkGcrA/s200/Christo.jpg" border="0" /></a>Artista hauek, dadaistek egin zuten moduan, eguneroko bizitzako gauzak hartzen dituzte eta haien artelanean gehitzen dute. Pegaturiko elementuak edo argazkiak pinturarekin nahasiak aurkitzen ditugu. Hizkuntza publizitatekoa da, ulertzeko erreza. Mugimendu honetako artista esanguratsu bat Warhol da, eta baita Rosenquists, eguneroko bizitzatik hartutako elementuz; Tom Wesselman, beste elementuak gehitzen dituela instalakuntzak sortuz; Roy Lichtenstein, mundua komiki bat bezala irudikatzen duela; Claes Oldenburg, eguneroko tresnetako eskultura diganteak egiten dituela; Christo, famatua bere instalakuntzetan eraikuntzak edota naturako elementuak enpaketatzen duelako.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/RhipaDCovBM&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Op-Art <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfkkkaGcBASTOTapH_7Wx7CreReVtv8reWYsHxDXBUjjPYy8ww9mANrl9ZZ27cCAbrkN3IxEz0xTK1dPguRhkKZduWFNlb9-TJDP1CCstnFPJc9juDWkkCO_LAq-mt9tPKoiZg7PchrQ/s1600-h/Vasarely.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328246544349980866" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfkkkaGcBASTOTapH_7Wx7CreReVtv8reWYsHxDXBUjjPYy8ww9mANrl9ZZ27cCAbrkN3IxEz0xTK1dPguRhkKZduWFNlb9-TJDP1CCstnFPJc9juDWkkCO_LAq-mt9tPKoiZg7PchrQ/s200/Vasarely.jpg" border="0" /></a><br /></strong>Arte Optikoa 1950ko hamarkadan hasi zen. Pintura honetan ilusioa eta pintura planoa elkarrekin agertzen dira, ulermena eta ikusmenaren nahasketa da. Pertzepzioko esperientzia da ikusten ditugun gauzak nola funtzionatzen duten ikusteko. Arte bisual dinamikoa da, irudi geometrikoak bi planoetan eginetatik hasita haien konbinaketarekin perspektiba eta bolumena sortzen dutela. Bi era nagusietan egiten da. Lehena, eta hoberen ezaguna, patroi sinple batekin sortua da. Askotan pintura hauek bi koloretakoak dira, zuria eta beltza edo grisa.<br /><br />Lanak elementu batzuen errepikapenean oinarritzen dira, linealak nagusiki edo oinarrizko forma geometrikoak eta kolorearen bidez hirugarren dimentsioa izateko edo mugimenduan egoteko itxura dute. Mugimendu honekin erlazionaturiko artista famatuenetariko bat Vasarely da.</div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/uUSJ2XqBp6U&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Arte Zinetikoa <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6KYt-fPbGeELl0Z5u5IzhCkV2r9OOotAOaHdmr8Wdwvp-ym75MGPgv0tAXXJnUi6B6PULhOHF60r9sf5J_XtGwzSQwKNSF2IveqZAmEGB9maiCcmISadhvcIrPe5iToGSJdL6Y-LSag/s1600-h/Calder.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328246272586270946" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6KYt-fPbGeELl0Z5u5IzhCkV2r9OOotAOaHdmr8Wdwvp-ym75MGPgv0tAXXJnUi6B6PULhOHF60r9sf5J_XtGwzSQwKNSF2IveqZAmEGB9maiCcmISadhvcIrPe5iToGSJdL6Y-LSag/s200/Calder.jpg" border="0" /></a><br /></strong>Arte zinetikoak mugitzen diren parteak ditu eta bere efektua lortzeko mugimenduarekiko dependentzia dauka. Parte mugikorrak gehienetan aireak, motor batek edo ikusleak mugitzen ditu. Eskultura zinetikoa 1950 eta 1960ko hamarkadetan egindako eskulturei erreferentzia egiten dute. Gabok eta Pevsner-rek lehenengo aldiz erabili zuten. Alexander Calder amerikarrak mobila asmatu zuen, hau da barilen egitura bat zeinetan beste elementuak zintzilikatzen diren. Beste arte zinetikoaren espresioekin konparatuak eskultura zinetikoek mugimendua dute edota mugitzen ari dira. Laneko mugimendua era desberdinetan lor daiteke: mekanikoko elektrizitatearen, baporearen edo erloju baten bidez edo fenomeno naturalei utzita, airea edo olatuak bezala; ikusleak ere motor hori izan daiteke. Teknika eta estilo oso desberdinak elkartzen ditu.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/-oETn_ODI9o&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Graffiti <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoTx8hsbeTCsHJLNfmpS9UVbuonQrntfOSlffxd6VGTXZExSy2aE1nLnua37QyZsKg1bPfI72Yt_NoNAp5R8nm0FAOrFwyw-WPWOLCrRggSTLNdQtMOTQRfmgsortNhhV-E4prPfhqRw/s1600-h/Haring.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328245921378119282" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoTx8hsbeTCsHJLNfmpS9UVbuonQrntfOSlffxd6VGTXZExSy2aE1nLnua37QyZsKg1bPfI72Yt_NoNAp5R8nm0FAOrFwyw-WPWOLCrRggSTLNdQtMOTQRfmgsortNhhV-E4prPfhqRw/s200/Haring.jpg" border="0" /></a><br /></strong>1970ko hamarkadan hasi zen. Jabegoan nahita egindako lana da pintura, marrazkia, hitzak edo beste dekorazioz egina izan daitekeela. Egiteko espazioa edozein azalera izan daiteke hormetatik kanpo edo barru. Betidanik existitu bada ere mugimendu hau hasi zen Nueva York-eko gazte batzuk, gehienak beltzak eta Puerto Rico-ko komunitatekoak, “tags” edo aerosolez egindako sinadurak egiten hasi zirenean.<br /><br />Nueva Yorken identifikaturiko lehen sinadura Taki da, Greko-Amerikar artista batena. Garai berdinean grafoak agertu ziren. Hirietako freskoak dira spray-ez eginak. Futura 2000, Dust eta Pink identifikatu ziren haien ospea hip-hop kulturari lotuta egon arren. Basquiat eta Haring kalean eta metroan lan egiten hasi ziren eta haien lanak fama hartu zuen. Hasieratik publikoaren onarpena izan zuten eta arteko marchante-ren arreta deitu zuten.<br />Sinadura eta graffiti arteko desberdintasuna ez dago garbi baina batzuk esaten dute sinadurak bandekin lotuak daudela eta bandalismoa irudikatzen dutela edo oso gauza arrunta bezala dira balio publikoa izateko eta graffiti sorkuntzako adierazpena da, esanahi politiko izanda edo ez.</div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/MR-MbMDmq4w&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Land Art <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHGfdJXPeLMo9jnf3vu2qQW4vL7hg6ycDNoP-vJYxebmRdw6xdClzBsU3QFcFdd5-s7fRJcMjhMTTginWGQx6II0j-EP2va9pBpnYQK2PLdj4P810TjIRwPd0IOiuneJJiC8qdfA_cfA/s1600-h/Goldsworthy.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328245605866636754" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHGfdJXPeLMo9jnf3vu2qQW4vL7hg6ycDNoP-vJYxebmRdw6xdClzBsU3QFcFdd5-s7fRJcMjhMTTginWGQx6II0j-EP2va9pBpnYQK2PLdj4P810TjIRwPd0IOiuneJJiC8qdfA_cfA/s200/Goldsworthy.jpg" border="0" /></a><br /></strong>Mugimendu garrantzitsu hau Ameriketan agertu zen 1960koen amaieran eta 1970en hasieran eta honetan paisaia eta artea elkarri lotuak daude. Eskulturak ez dira paisaian kokatzen, paisaia da haien sorkuntzako parte bat. Lanak espazio irekietan existitzen dira, zibilizaziotik aparte, erosioaren eraginpean. Hasierako lanak, Nevada, New Mexiko, Utah edo Arizonako basamortuetan sortuak, efimeroak ziren eta gaur ezagutzen ditugu grabaturiko materialen bidez edo argazkien bidez. Mugimendu honetako ordezkariak dira De Maria, Heizer eta Goldsworthy.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/O9TyHzP-8b8&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Arte Povera <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-yu-h58ZGBrtwAuK0UvM_5W8kegTjR-dzxYxc3KNLpwCu1mv2qQ_fnfd1iotUY9JroNSP8qY8Ed0fJc75AcQ_W94qgLhQ-ZCxIi-pWZCcekW4ITSfEQWnIbOMzuMm9x3X8KKShGE55g/s1600-h/Fontana.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328245317459290578" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 133px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-yu-h58ZGBrtwAuK0UvM_5W8kegTjR-dzxYxc3KNLpwCu1mv2qQ_fnfd1iotUY9JroNSP8qY8Ed0fJc75AcQ_W94qgLhQ-ZCxIi-pWZCcekW4ITSfEQWnIbOMzuMm9x3X8KKShGE55g/s200/Fontana.jpg" border="0" /></a><br /></strong>Arte Povera terminoa Germano Celant, italiar kritiko batek sortu zuen 1967an. Bere testuak eta erakusketa klabeak identitate kolektiboa eman zioten italiar artista gazteen talde bati Torino, Milan, Genoa eta Erroman finkatua. Era erradikal berrietan lan egiten zuten, lehenaldiarekin apurtzen eta dialogo berri bat irekitzen Europa eta Ameriketako joerekin. Gerra ondorengo mirariak porrot egin zuenez eta ekonomiako anabasa eta inestabilitate politikoa agertu zirenez, Arte Povera hirietako ekintza kultural bezala agertu zen. Arte Povera ireki-itxitako ikerketa prozesu bat deskribatzen du. Lucio Fontana eta Piero Manzoni italiar prekursoreen berrikuntza artistiko ikonoklasten itzalean, artistak zerotik hasi ziren, formako mugarik gabe. Arte Povera ez da arte boteretsu bat, mugarik gabeko arte bat baizik, laborategiko egoera bat zeinean oinarri teorikoa errefusatua izan zen materialak eta prozesuaren aldeko irekidura osoaren alde.<br /><br />Arte Poverarekin loturiko artistek oso era desberdinetan egin zuten lan. Pintura, eskultura, argazkilaritza, performance-ak eta instalakuntzak erabiltzen zituzten, presentzia fisiko indartsua sortuz, bai eskala txikian edo keinu efimeroz. Material zaharrak eta berriak erabili zituzten, gizakiek eginak eta naturalak, haiekin loturiko oinarrizko indarrak erakutsiz eta baita gure inguruan dagoen energiako gunea erakutsiz. Talde honetako partaideak dira Anselmo, Pistoletto eta Metz.</div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/DKNK0WSRTTQ&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Minimalismoa<br /></strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK2nTtsdDCRgsdjkAnM1hVAR74y8CviOB8YYjo6FV6lr4O1mUbqVNyQmPYbEy_F7D47CfrhR-Mp36SjMMp23IYS6FVxE0U4Z8n9yCR8-ujBz2kIu-QOY0DMeCiBICF_2y4zT0EEVrDZA/s1600-h/Stella.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5328244861399013858" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 135px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK2nTtsdDCRgsdjkAnM1hVAR74y8CviOB8YYjo6FV6lr4O1mUbqVNyQmPYbEy_F7D47CfrhR-Mp36SjMMp23IYS6FVxE0U4Z8n9yCR8-ujBz2kIu-QOY0DMeCiBICF_2y4zT0EEVrDZA/s200/Stella.jpg" border="0" /></a>Minimal artea 1950etan agertu zen eta 60 eta70 hamarkadetan jarraipena izan zuen. Termino honek deskribatzen ditu pintura eta eskultura sinpleak bai eduki eta baita itxuran ere, eta saiatu ziren eliminatzen espresibitate pertsonaleko edozein seinalea. Minimalismoaren helburu nagusia ikusleari lanaren esperientzia intentsitate handiz bizitzeko aukera ematen dio, konposaketa, gaia eta beste elementuak izan gabe. Minimalismoko adibideak aurki daitezke XVIII. mendean Goethe Fortuna Oneko Aldarea egin zuenean harrizko esfera eta kubo sinpleak erabiliz. Baina XX. mendean mugimenduak protagonismoa lortu zuen. 1920tik Malevich eta Duchamp bezalako artistek tankera honetako lanak egin zituzten eta gero Dan Flavin, Carl Andre, Ellsworth Kelly eta Donald Judd –ek espresionismoa abstraktuaren kontra lan hauek haien mihisetan, eskulturetan eta instalakuntzetan egin zituzten. Minimalismoa arte kontzeptualeko beste mugimenduekin erlazionatua dago lanak bukatzeko moduan edo teoria aplikatzerakoan, Pop artearekin inpertsonalarekiko harremanetan eta Land artearekin forma sinpleak sortzeko joerarekin. Arte hau arrakastatsua izan zen eta eragin handia izan zuen XX. mendean. Artista adierazgarriak dira Frank Stella eta Ellsworth Kelly.</div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/jLrhKG_72gs&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"> </div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_881508"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/azken-joerak-artean-presentation?type=powerpoint" title="Azken joerak artean">Azken joerak artean</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=azken-joerak-artean-1230723926508623-1&stripped_title=azken-joerak-artean-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=azken-joerak-artean-1230723926508623-1&stripped_title=azken-joerak-artean-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-45098890493209282992009-04-18T04:04:00.000-07:002009-04-18T04:22:32.042-07:00Abangoardia abstraktua 1945 ondoren<div><div><div><div><div><div align="justify">Mugimendu desberdinak daude ezaugarri komun bezala dutela gai ez errepresentatiboak irudikatzea. Haien artean espresionismo abstraktua, informalismoa, Art Brut, CoBrA eta abstrakzio lirikoa daude.<br /><br /><strong>Espresionismo abstraktua<br /></strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglMBmcUaRPFEhMguk0uv5QMlnulQAuHXQKY4VrnLrd5UYiU-o-SLaKCFERfb5trvW2EqQPcNPk9GUKfwc2wxJyIsaG_GbkA2254FjZWxr-WKY-3T-BHAz4TenYdKdYtWjF4xc5fjgFpw/s1600-h/De+Kooning.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325989659231938898" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 174px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglMBmcUaRPFEhMguk0uv5QMlnulQAuHXQKY4VrnLrd5UYiU-o-SLaKCFERfb5trvW2EqQPcNPk9GUKfwc2wxJyIsaG_GbkA2254FjZWxr-WKY-3T-BHAz4TenYdKdYtWjF4xc5fjgFpw/s200/De+Kooning.jpg" border="0" /></a>1940 eta 1960 artean garatu zen. Bigarren Mundu Gerra osteko mugimendu amerikarra zen. Gerrako irudiak eta argazkiak ikusi ondoren, artistek forma eta kolorearekin esperimentatzen hasi ziren. Artista amerikanoen lanak europarrekin lehian sartuz iren europar asko EEBBetara joan zirelako errefuxiatu moduan. Artistek konbinatzen dute indar emozional aberezko espresioarekin irudi anti-figuratiboekin eta beste abangoardietako elementuekin nahasiz. Bit aldetan banatzen dira: Action Painting eta Colour Field alde batetik eta Hard-Edge bestetik. Mugimendu hauek paralelismoa izan zuten beste mugimendu europarrekin.<br /><br /><strong>Action Painting</strong> terminoa lehen aldiz erabil izen Jackson Pollock-en lana deskribatzeko. Artista hau, Franz Kline eta Willem de Kooning bezala haien psikea erabili zuten haien laneko indar bideratzaile bezala. Mihisea hondarra bezala ikusten zen eta pintura irrazionala, senezkoa eta inpultsiboa zen. </div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/aKraCcx5s7s&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Colour Field eta Hard-Edge</strong> bi joera formalak dira eta 60 hamarkadako hasierako <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja9VmQMk1wZhlMMo8Mh-fyavlSldZMm22DZmKZeaOtPuSDGCuP6vMlgUFkycmJFMX7dDthVdnJIGwyacIR8tyOHwf9XExqUS1yooE9Cg28QEnJDAuKKfX90TqbdozylK4AqwrYdsCzWw/s1600-h/Morris+Louis.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325989328126569890" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 146px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja9VmQMk1wZhlMMo8Mh-fyavlSldZMm22DZmKZeaOtPuSDGCuP6vMlgUFkycmJFMX7dDthVdnJIGwyacIR8tyOHwf9XExqUS1yooE9Cg28QEnJDAuKKfX90TqbdozylK4AqwrYdsCzWw/s200/Morris+Louis.jpg" border="0" /></a>abstrakzio amerikanoak dira. Colour Field-eko lanak azalera handiak koloreztatuak dira baina sinbolorik edo formarik gabe. Kolorea perspektibarik gabe erabiltzen da, tamaina handiko inpresioa ematen. Koloreko itzalak mihisean disolbatzen dira. Bestaldetik Hard-Edge-eko lanak kolorez betetako atmosferak sortzen dituzte. Lanek norma zehatzak dituzte eta mugatuak daude konposaketa garbiz. Mugimendu honetako ordezkariak dira Rothko, Barnet Newman, Ellsworth Kelly, Morris Louis, Kenneth Nolan.</div><br /><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/zQQalxpRLko&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Informalismoa<br /></strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEge5xnHeWO57t1X0Fox1fMBdrfp4r-odyGJVbQ52l0i3SrtcI2BUMJS4uu0kSKvdLF6yGA-MFh1CPW69_ub1EfE0B3GDBQgre0MpoqVAtC_Z1-UffLf_QzRPpbznByi6C3LXuKGfzQSYg/s1600-h/Fautrier.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325989011190894066" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEge5xnHeWO57t1X0Fox1fMBdrfp4r-odyGJVbQ52l0i3SrtcI2BUMJS4uu0kSKvdLF6yGA-MFh1CPW69_ub1EfE0B3GDBQgre0MpoqVAtC_Z1-UffLf_QzRPpbznByi6C3LXuKGfzQSYg/s200/Fautrier.jpg" border="0" /></a>Bigarren Mundu Gerra ondoren pintore batzuk kontsideratu zuten abstrakzioa zama bat bezala eta intelektualismo hotza, pobretasun eta desesperazioaren errealitatetik kanpo. Haientzat espontaneitatea eta signifikazioa garrantzitsuagoak ziren. Erreakzio honetatik jaio zen pinturako estilo berri bat, erabat abstraktua artistaren konpromiso emozionala eta fisikoaren emaitza. Terminoa Jean Dubuffet, Willem de Kooning. Jean Fautier eta Alberto Burriren lana sailkatzeko erabili zen.<br /><br />Informalistak ez zeuden interesatuak lanaren prozesu osoaren kontrolean baina espontaneitatea, irrazionalitatea eta formako askatasuna azpimarratzen zituzten. Tresna eta pintura iraultzaileak egin zituzten gauzak kasualitatez eta espero gabe sortuak. Arte tradizionalaren espetxetik ihes egin nahi zuten. </div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/rlkSUJoNoq0&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Art Brut<br /></strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgL6vNLf7NzBugdCgJB0Uiny6A0vw4aJiOmhWC3NRmNT4lwpUhbH-14W8h1nhOf04zPyIcnYQeUgvZQpXAlGRENH5MypMYAZkpVLirkBDAwiJzAZ-Ymu7LNKfZr-kOLyrLbsfzBLXVbDw/s1600-h/Dubuffet.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325988744520225666" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgL6vNLf7NzBugdCgJB0Uiny6A0vw4aJiOmhWC3NRmNT4lwpUhbH-14W8h1nhOf04zPyIcnYQeUgvZQpXAlGRENH5MypMYAZkpVLirkBDAwiJzAZ-Ymu7LNKfZr-kOLyrLbsfzBLXVbDw/s200/Dubuffet.jpg" border="0" /></a>Dubuffet-ek sortu zuen estilo hau 1945 ondoren kultura ofizialetik kanpo. Eroen artean oinarritu zen. Sanatorio bateko eroen lanetan inspiratu zen. Art Brut-eko bilduma bat sortu zuen artista ez-profesionalen lanekin. Bere hitzetan, lan hauek bakardadean sortuak dira sortzeko benetako inpultsoz, eta lehiatzeko edo arrakasta lortzeko interferentziarik gabe, horregatik beste obrak baino garrantzitsuagoak dira. Autoreek haien lanak benetan sentitzen dituzte eta horrek gure erantzuna probokatzen du arte kulturala gizarte futil baten emaitza den bitartean, bakarrik falazia bat. </div><div align="justify"><br /><strong>CoBrA</strong><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjFSc_Lb-kQX32UavWSEq5V3ZXXULS0BR99FbGOb5iUTYXXf7c_qneHDsC9JQB6PeIAxkajvVpptWJix1oB7R1672jIInKYKvmk1SGDQOeoy5GjT1ci9WdgkwvFbCTyJukCAXCP2BABQ/s1600-h/Asger+Jorn.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325988486843024226" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 153px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjFSc_Lb-kQX32UavWSEq5V3ZXXULS0BR99FbGOb5iUTYXXf7c_qneHDsC9JQB6PeIAxkajvVpptWJix1oB7R1672jIInKYKvmk1SGDQOeoy5GjT1ci9WdgkwvFbCTyJukCAXCP2BABQ/s200/Asger+Jorn.jpg" border="0" /></a>Bigarren Mundu Gerra ondoko europar abangoardiako mugimendu bat izan zen. Bere izena hiru hirietatik dator: Copenhague, Brusela eta Amsterdam, kobrako burua, gorputza eta buztana direla. Asger Jorn, Alechinsky eta Karel Appel, beste artistekin batera mugimenduko sortzaileak izan ziren.<br /><br />Europa txundituta zegoenean artista hauek haien indarrak elkartu nahi zuten zientzia eta arrazoian oinarrituriko humanitate eta zibilizazio faltaren aurka. Taldeak dimentsio politiko eta soziala zuen, Mundu Gerraren kritikan oinarritua. Taldean elkartzen ziren holandar Amalgamation taldea, daniar Host eta belgikar Surrealista Iraultzaileak. Haien balioak konformitate falta eta espontaneitatea dira. Haien inspirazioa umeen marrazkiak, eroen folk lanak, mitologia nordikoaren motiboak, eta marxismoa dira. Arte ofizialekin erlazionaturiko edozein gertakari eta erudizioa errefusatzen zuten. Inkontziente surrealista naturako indar erromantikoen espresatu nahi zituzten hizkuntza abstraktu bat erabiliz. Kolore distiratsuak eta pintzelada biolentoak erabiltzen zituzten irudiak distortsionatzeko.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/zwkcTABuO94&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Abstrakzio Lirikoa<br /></strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1eCxI-3GVuVyrM598TUaRkf14afGcyKiKW3kUf0eqmTpFylxh-J5d2hP9CFxHA7-YoBcAccVVMY3fom74bJ90WEESwev8pRVoiyn9GDC-ncwgHilZQmIA3h0te_dS-LFHa6lcgFhTdA/s1600-h/Hans+Hartung.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325988219245347026" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1eCxI-3GVuVyrM598TUaRkf14afGcyKiKW3kUf0eqmTpFylxh-J5d2hP9CFxHA7-YoBcAccVVMY3fom74bJ90WEESwev8pRVoiyn9GDC-ncwgHilZQmIA3h0te_dS-LFHa6lcgFhTdA/s200/Hans+Hartung.jpg" border="0" /></a>Pintura abstraktuko estilo frantsesa da 1945 eta 1960 bitartekoa. Arte informalaren eta espresionismo abstraktuaren gertu dago. George Mathie pintoreak sortu zuen abstrakzio geometriko hotza abstrakzio liriko eta organiko berotik separatu nahian. Hans Hartung talde honetako kide bat da. Berarentzat pinturak hunkitu behar du eta mihisea erasotzen dute pintzeladekin erabat inbaditu arte. Normalean egiten, desegiten eta ezabatzen zituen elementuak inpresioak, besterik ez utzi arte.</div><br /><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/_-p3nIH0nKs&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_881384"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/abangoardia-abstraktua-presentation?type=powerpoint" title="Abangoardia abstraktua">Abangoardia abstraktua</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardia-abstraktua-1230718197078941-1&stripped_title=abangoardia-abstraktua-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardia-abstraktua-1230718197078941-1&stripped_title=abangoardia-abstraktua-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-19675670564129957042009-04-15T00:49:00.000-07:002009-04-15T01:04:15.993-07:00Abangoardia figuratiboa 1945 ondoren<div align="justify">Objetibitate Berriak eta Errealismo Magikoa 1925ean ospatu zen erakusketa batean hasi ziren. Ezaugarri komuna bezala dute eguneroko bizitzako etxe barruko eszenak irudikatzea erreala ez den dimentsio batean.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXhYIILJ3ztvMLUuztatFi448Svepyd75TJuAJDtSZANkmzf2WhOCI9mAiO0evNRiyaLBNUwzIz-WgxKj3QCxlKKIJQ1TJYif2oZWp4LWHhOkBlOSdzQhdUk57pJSrbzyRntuiHyz1ag/s1600-h/Hopper1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5324824825739317778" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 133px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXhYIILJ3ztvMLUuztatFi448Svepyd75TJuAJDtSZANkmzf2WhOCI9mAiO0evNRiyaLBNUwzIz-WgxKj3QCxlKKIJQ1TJYif2oZWp4LWHhOkBlOSdzQhdUk57pJSrbzyRntuiHyz1ag/s200/Hopper1.jpg" border="0" /></a>Objetibitate Berriaren lehen lanak germaniar eredu zaharrak kopiatzen saiatu ziren baina jendea eta gauzak prezisio hotza eta inpaktantearekin irudikatzen dute. Expresionisten hainbat elementu hartu zuten ere berekoitasuna, lizunkeria, gorrotoa, indarkeria insomnioa eta koldarkeria, hau da, pertsona baten erretratu bezala kontsideratzen zutena.<br /><br />Objetibitate Berriko autoreen artean Max Beckman, Otto Dix, George Grosz, Edwar Hopper eta Balthus daude. Beckman, Dix eta Grosz lotuagoak daude germaniar expresionismoarekin, besteek lan pertsonalagoa zuten bitartean. Hopperrek hiri-mundua irudikatu zuen, isiltasunez betea, espazio metafisiko eta ez-erreal batean pertsonak dekoratu horren partea izateko inpresioa ematen duela. Bere konposaketak geometrikoak dira, argi sofistikatuekin, beti hotzak eta artifizialak, eta sinplifikaturiko detailez. Eszenatokia ia hutsik dago beti, irudi gutxirekin, bakardadeko inpresioa azpimarratuz. </div><br /><br /><br /><div><embed src="http://www.youtube.com/v/fhlStrGwN2M&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><br /></div><br /><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh34ecLTvvaqH2FEO6qU2gqLNkW9SnRkZF_dja9Dlvdd6Ozfci20AG8N3DuLOhFeRWHUoKpvDQTm3morQB7AIww6GprZUaAkyTAncPtggExNNcTSxnIYnbV7DyhBlRjIo3koQeGVWIg4Q/s1600-h/Balthus.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5324824324329736130" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 162px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh34ecLTvvaqH2FEO6qU2gqLNkW9SnRkZF_dja9Dlvdd6Ozfci20AG8N3DuLOhFeRWHUoKpvDQTm3morQB7AIww6GprZUaAkyTAncPtggExNNcTSxnIYnbV7DyhBlRjIo3koQeGVWIg4Q/s200/Balthus.jpg" border="0" /></a>Balthus frantzesaren irudiek atmosfera hotza eta iluna sortzen dute. Errealisten eragina zuen eta bere erretratuek pentsamendu sakoneko itxura dute. Normalean familieko eszenak irudikatzen dituzte edo irudiak non neska oso gazteak agertzen diren. Neska hauek aktoreak dira baina haiengan probokatzen duen zerbait dago. Denborarekin irudikapen sinpleagoak egin zituen.<br /><br />Errealismo Magikoak bi aspektu desberdinak izan zituen: errealismo soziala eta sozialista. Errealismo sozialean sartzen dira eguneroko bizitzako kronikak diren irudikapenak non klase langileak agertzen diren eta haien bizi baldintza gogorren kritika egiten du. Estiloa orokorki onartu zen 1929ko krisiaren ondoren EEBBtan. Talde honetako ordezkarien artean Jose Clemente Orozco eta Diego Rivera daude, biak muralistak.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/hL9JLugE8s8&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><br /><div><br /><br /></div><br /><div align="justify">Parisen, Bigarren Mundu Gerraren ondoren, ezkerreko ideologiako artista batzuek klase langileen bizitza dramatikoa, haien giza-erreibindikazioak aurkezten zituen baina langileak, eraikitzalieak, gizonezko eta emakumezko hauek mundu hobeago bat eraikitzeko gai ziren. Mugimendu honetako ordezkariak dira Picasso, Leger, Buffet eta Gruber.<br /><br />Errealismo soziala eta sozialista ez dira oso desberdinak. Desberdintasun handiena Errealismo Sozialista iraultzaren iragarki adela da eta partiduko doktrinari lotuta dago. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEkCw-VcTVEAupk2WCCPFP4wtaFq-Z90HkLs-b4eGonbKy-AaxXdUxjQyMtvxgn4YAc4AW05PUnKm2Vk-j4vgBfTipI8QGl8Cp630pnuSqoZy1kdnXkj4q3ZYtTRJm21SqKalNpt2Gzw/s1600-h/Gran+via.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5324823751397101650" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 184px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEkCw-VcTVEAupk2WCCPFP4wtaFq-Z90HkLs-b4eGonbKy-AaxXdUxjQyMtvxgn4YAc4AW05PUnKm2Vk-j4vgBfTipI8QGl8Cp630pnuSqoZy1kdnXkj4q3ZYtTRJm21SqKalNpt2Gzw/s200/Gran+via.jpg" border="0" /></a></div><br /><div><br /><br /></div><br /><div align="justify"></div><br /><div><br /><br /></div><br /><div align="justify"></div><br /><div>Hiper Errealismoa garai bereko beste joera bat da eta ordezkari on bat dauka Antonio Lopez espainolarengan, hiri-bistekin argazkiak ematen dituztela. </div><br /><div><br /><br /><br /></div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/kH38lLWRS6I&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5324823128401341730" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 195px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQv5kpG_5NxyCP5bSxAPhC5A-3YeduWH6WEE9sw-L_9tqd8v1fhr89g3KFoq2NcywJQK5q9lOG2O0oP8NYM1Br4CkNJOweIPojAgo1QPma27RpokzADy1x5GNvGIAv9t4Li7HepvPVOA/s200/Freud.JPG" border="0" /><br /><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir8Pw24UVEJr3f_VB3XXuQTIe_oSuXq2zS0nMcHFSmaGK0ozcaphgEg46DL2e-zmmp8RHAFdlOLeuVYEifDVSh68gUBukQlGuHI6MCYNQJp5iwfXqY35tVuiI6dLVQqqQ4Nc_uOAtBiQ/s1600-h/Big_bird.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5324822875324610194" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir8Pw24UVEJr3f_VB3XXuQTIe_oSuXq2zS0nMcHFSmaGK0ozcaphgEg46DL2e-zmmp8RHAFdlOLeuVYEifDVSh68gUBukQlGuHI6MCYNQJp5iwfXqY35tVuiI6dLVQqqQ4Nc_uOAtBiQ/s200/Big_bird.jpg" border="0" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqbb__lMMmN4XRh0MeiIxyjLXEtw2AtRlzFJR36_GG3d6SUtPFbtMTeytYkfR0mDiMXs9oE0e76ObR3jcwATPYunWsa92f4TrhoDW11n-4Cm5oJrqDa3mb3iwFmdyE6OKYlJNBlK1OMQ/s1600-h/Botero+Irak.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5324822661762886994" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 127px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqbb__lMMmN4XRh0MeiIxyjLXEtw2AtRlzFJR36_GG3d6SUtPFbtMTeytYkfR0mDiMXs9oE0e76ObR3jcwATPYunWsa92f4TrhoDW11n-4Cm5oJrqDa3mb3iwFmdyE6OKYlJNBlK1OMQ/s200/Botero+Irak.jpg" border="0" /></a>Garai modernoagoetan beste artistek arterako hurbilpen errealista bat izan dute, Lucian Freud-ren kasua bezala, bere erretratu ikaragarriekin edo Fernando Botero, estetika oso berezi batekin, irudi potoloekin bere Kolonbiako errealitatea irudikatu nahi dutela edo edozein indarkeriako salaketa egiten duela eta artea jendearen alde borrokatzeko arma bezala erabiltzen duela.</div><br /><br /><br /><div align="justify"></div><br /><div align="justify"></div><br /><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/Y8S_1UhYjB4&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><br /><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_881393"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/abangoardia-figuratiboa-1945-ondoren-presentation-881393?type=presentation" title="Abangoardia figuratiboa 1945 ondoren.">Abangoardia figuratiboa 1945 ondoren.</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardia-figuratiboa-1945-ondoren-1230718779500689-2&stripped_title=abangoardia-figuratiboa-1945-ondoren-presentation-881393"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardia-figuratiboa-1945-ondoren-1230718779500689-2&stripped_title=abangoardia-figuratiboa-1945-ondoren-presentation-881393" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div><br /><br /><br /><div align="justify"></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-84135951064119929702009-04-09T03:09:00.000-07:002009-04-09T03:19:26.784-07:00Abangoardiako Eskultura II<div><div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkOQOw8u9Bs6aGVjsL65XpvtgRZoehzyk7sqxhvspdqK-wDH5pUEFj9Cft0LGEDf2Xxc5Zb11zYuSs6wELJh8ID56D0uwzYYsQRQzTrOvKiEL5XZQEYRHGnxKF9PBBBi4vAUU8EDVqrA/s1600-h/Profeta1996_Gargallo.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5322633796679137266" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 130px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkOQOw8u9Bs6aGVjsL65XpvtgRZoehzyk7sqxhvspdqK-wDH5pUEFj9Cft0LGEDf2Xxc5Zb11zYuSs6wELJh8ID56D0uwzYYsQRQzTrOvKiEL5XZQEYRHGnxKF9PBBBi4vAUU8EDVqrA/s200/Profeta1996_Gargallo.jpg" border="0" /></a>Eskultura modernorako azken pausua aurreko metodo eta modelatuen konbinaketa eta eraikuntza da. Burdinako plakak eta kableen erabilera Picassoren lehen lanetan agertu zen. Bera kez zuen burdinako eskultura asmatu nahi zeta Espainiako tradizioa berari jarraituz garatu. <strong>Gargallo</strong> espainolak, Picassorekin estudio bat konpartitu zuela Bartzelonan eta ondoren Parisera joan zela berari jarraituz, bere irudiak eta maskarak kobreko laminetan mozten zituen. Garaiko interesa tribuetako artean kontuan izanik, tradizio espainola afrikar lan metalikoekin nahastuz ituen. Beranduago Gargallok egin zuen honetatik bere benetako berezitasuna. <br /></div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZWXuaBnsKYd-xftKzq-teAYe27xPWARKJL1xFRDR3kTgKFni-AqQBve26W5ukQnUo99LQ5P94KUz87g70DjpRMfCWZMXqG9seGsRE52ml3q7o9IMuKDzh5u4hIV9_ZDQpJ-uF83uoFA/s1600-h/La_petite_faucille-Julio_Gonzlez.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5322633482054533586" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 90px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZWXuaBnsKYd-xftKzq-teAYe27xPWARKJL1xFRDR3kTgKFni-AqQBve26W5ukQnUo99LQ5P94KUz87g70DjpRMfCWZMXqG9seGsRE52ml3q7o9IMuKDzh5u4hIV9_ZDQpJ-uF83uoFA/s200/La_petite_faucille-Julio_Gonzlez.jpg" border="0" /></a></div><div align="justify"><br /><strong></strong> </div><div align="justify"><strong>Julio Gonzalez</strong>-ek eskulturarekin aurrerakada handia egin zuen Picassok bere ezagupena burdinaren langile bezala eskatu zuenean bere obrak egin ahal izateko. Gonzalezen lanak burdinako eskulturako forma berri bat dira. Materia eta teknika kontuan izanik, irudiaren bolumena espazioa inguratzen diren soka moduko elementuz eraikitzen da. Azalerak eta ormak hutsuneekin osatzen dira. Honek inplikatzen zuen irudiaren barruko eta espazioko analisi sakon bat Gonzalezen eskulturako oinarrizko printzipioak izan zirela. Irudikapena bihurtu zen, abstraktua ez bazen, gutxienez diagrama espazial batean. </div><br /><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglXeZ2vBShuUYlFTFzNaKYnTlkFWGPbMTC994STOcDaF9Aa3EJnVsxTR5dNd8_BoQ-gduu1oujxOPOTKhhjfyryMlAXN4wzxkNYShO3zSrKGEHNVlmI90KphJeErql5RlrKZ3RrL2A_A/s1600-h/Calder-mobile.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5322633178051913250" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 187px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglXeZ2vBShuUYlFTFzNaKYnTlkFWGPbMTC994STOcDaF9Aa3EJnVsxTR5dNd8_BoQ-gduu1oujxOPOTKhhjfyryMlAXN4wzxkNYShO3zSrKGEHNVlmI90KphJeErql5RlrKZ3RrL2A_A/s200/Calder-mobile.jpg" border="0" /></a><br /><br /><strong>Calder</strong> bariletako eskultura delikatuena egin zuen lehen artista izan zen. Ingeniari mekaniko hau, New York-en ikasia, Parisen finkatu zen eta han jostailu moduko lehen egitura mobila egin zuen. Eskulturako programa futurista bat jarri zuen martxan eskuz edo motorrez mugitutako egitura mobilekin. </div><br /><br /><div><br /></div><br /><div></div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRbjNZoVhEsgwoGChwNDRPsX8E_zr4CIiTndhERMX0VqpfFFIsEwkobS7DG5uGDTNwjq1H3kQdZWi3QrOBZ6F1A6hVFacprHXxAclgHc5rBgX4UzfRTR3S7hxVLrCfFiUv8uXWXlaJhA/s1600-h/Giacometti_manwalking.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5322632819150759842" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRbjNZoVhEsgwoGChwNDRPsX8E_zr4CIiTndhERMX0VqpfFFIsEwkobS7DG5uGDTNwjq1H3kQdZWi3QrOBZ6F1A6hVFacprHXxAclgHc5rBgX4UzfRTR3S7hxVLrCfFiUv8uXWXlaJhA/s200/Giacometti_manwalking.jpg" border="0" /></a><br /><strong>Giacometti</strong> abangoardiako eskultore nagusienetariko bat da. Eskulturako ikuspegi berri batekin agertu zen, imitatzaileak izan zituela baina ez ondorengoak. Bere formazio garaian Rodinen lana ezagutu zuen eta Parisera joan zen abangoardiako eskulturak ezagutzeko asmoz, etnikoekin hasita bere garaiko artista garrantzitsuenetaraino (Matisse, Picasso, Brancusi). Surrealistekin harremanetan sartu zen eta horregatik bere eskulturak biziak dira balio plastikoak eta interpretatzeko amaierarik gabeko aukerak dituzte. Bere lanak 30. hamarkadan surrealistek duten amets gaiztoen dimentsioa dauka. </div><br /><div align="justify"> </div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYSdWdhpfV1FLZNRz3ZOHsTy5HXMAacq-d-YPdfXTaOgIbv7JzK7OZWxNyOVfJF9y3ymbzDZEDxpcztbD6zP6xeUSy_u_XRD79J0virxV4hKTR-r4dU6y4cyXZa36sCktxKGonghdkkw/s1600-h/Giacometti-Cat.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5322632436998192626" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYSdWdhpfV1FLZNRz3ZOHsTy5HXMAacq-d-YPdfXTaOgIbv7JzK7OZWxNyOVfJF9y3ymbzDZEDxpcztbD6zP6xeUSy_u_XRD79J0virxV4hKTR-r4dU6y4cyXZa36sCktxKGonghdkkw/s200/Giacometti-Cat.jpg" border="0" /></a>1935 eta 1945 bitartean Giacometti saiatu zen irudien kanpoko itxura erreproduzitzen, bai irudiena baita buruena ere, benetan ikusten dugun bezalaxe: distantzian, espazioan, ikuspegi zabalago baten partea bezala. Eskulturan perspektiba txertatzen saiatu zen, hasieran pintoreek erabilitako errekurtsoaz baliatuz, tamaina txikiagoak erabiltzea bezala distantzia markatzeko, oinarri sendoak irudiak mantentzeko, etab. Kaleko peatonen ikerketa asko egin zituen eta gero estudioan eraldatu zituen bere marrazkiak eskulturak bihurtzen. Urruti dauden irudiak txikiagoak egiten errealitatea sortzeko satisfaktorioa ez zela deskubritu zuen. Bere iritziz jendea irudikatzeko erarik aproposena oso argalak eta luzatuak egitea zen. Bere irudiak burdinako eta igeltsuzko armazoiak dira. Batzuetan bere lanak Rodinek <em>Calais-eko burgesetan</em> erabilitako amaiera gogoratzen du. </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/6jcRWibGwes&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_880468"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/abangoardiako-eskultura-ii-presentation?type=powerpoint" title="Abangoardiako eskultura II">Abangoardiako eskultura II</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardiako-eskultura-ii-1230676735802859-1&stripped_title=abangoardiako-eskultura-ii-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardiako-eskultura-ii-1230676735802859-1&stripped_title=abangoardiako-eskultura-ii-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-12892157290953577272009-04-02T02:20:00.000-07:002009-04-02T04:25:43.131-07:00Abangoardiako eskultura I<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_gPFVMUZvaJsyOJri4blazrJfqR5pkxZGc1MCo9X1xYYfuYPUutVUOpkPxXVrBu_GFMli2ZG4tN0y36Wogz8EA14QTZxP_Wp5BapmdrPIeissJ_Qe0d6xx6kfiHcJ-ua87s4pyZpsgQ/s1600-h/Matisse.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320052693840983122" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 148px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_gPFVMUZvaJsyOJri4blazrJfqR5pkxZGc1MCo9X1xYYfuYPUutVUOpkPxXVrBu_GFMli2ZG4tN0y36Wogz8EA14QTZxP_Wp5BapmdrPIeissJ_Qe0d6xx6kfiHcJ-ua87s4pyZpsgQ/s200/Matisse.jpg" border="0" /></a>Rodin momentuko eskultorerik famatuena zen bitartean, gazte progresista batzuk hasi ziren ohiko artea zalantzan jartzen. Estilo akademiko eta ofiziala ondo finkatua zegoen klase ertainengan eta Rodinen lana estilo honetan sartzen da baina era berean bere estiloa eta bere brontzetako jatorri literarioa bidea prestatzen ari zen beste printzipioetarako. Rodinek eragina izan zuen bi elementuekin: torsoetako trataera eta sinbolismoaren gaineko garaipena. Gainera kritiko batzuk egiptiar eskulturako eragina gehitu zuten. Eraginen nahasketaren adibide bat Maillol-en Mediterraneoa da, eskultura purutzat har daitekela. <div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><embed src="http://www.youtube.com/v/GXpeTHiygGY&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><br /><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2HH6UgUbgKwPDLje-uDx6kAIqaClFQRoWrGOCYj4n5975JFNknbln63jz8YGAUzlvzFlkZpW5i-WYyl15lxB8x9Qox060yUjvozvf7ngIM9JcUUKONbWR0HTpK4zVYGD4ET8OS7ydUA/s1600-h/Modiglianihead1911.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320052174211836418" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 69px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2HH6UgUbgKwPDLje-uDx6kAIqaClFQRoWrGOCYj4n5975JFNknbln63jz8YGAUzlvzFlkZpW5i-WYyl15lxB8x9Qox060yUjvozvf7ngIM9JcUUKONbWR0HTpK4zVYGD4ET8OS7ydUA/s200/Modiglianihead1911.jpg" border="0" /></a>Artistak tradizio eskultorikoarekin apurtzera eraman zuen gauza bat Ozeania eta Afrikako irudi primitiboen ezagupena izan zen. Obra hauek ez dira bakarrik naïf edo fetitxe barbaro batzuk, eredu klasikoen antzera kontsiderazio berdina merezi duten obrak baizik. Lan hauek ezagutzen ziren Europan XIX. mendearen erdialdetik.<br /></div><br /><div align="justify">Lehen artista europearrak Afrika eta Ozeaniako ereduak aztertzen Matisse, Picasso, Derain eta Kirchner izan ziren. Eredu hauek pinturetan eta baita eskulturetan ere bereganatu zituzten: hanka motza, izter meheak, torso luzeak eta buru handiak dituzte irudiak dira. Artista batzuk egokitu zituzten obra hauek beste batzuk kopiatzea besterik ez zuten egiten. Kasu hauetako adibideak dira errespektiboki Modigliani eta Brancusi.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhusGYhcH2nm8I-e_nvowXMITJfmjfxG9WBSzFmml2aXdpKlrwWi2_m4WD8kA6-abLyIVMgmr2nK2mGfGQ9rg058R9_iz8p3KyFnROG1v54wU_ZmPfQCHaA0nHqEBZsIMUXeEcUk3KWkw/s1600-h/Brancusi_-_Sarutul.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320051631314234610" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 157px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhusGYhcH2nm8I-e_nvowXMITJfmjfxG9WBSzFmml2aXdpKlrwWi2_m4WD8kA6-abLyIVMgmr2nK2mGfGQ9rg058R9_iz8p3KyFnROG1v54wU_ZmPfQCHaA0nHqEBZsIMUXeEcUk3KWkw/s200/Brancusi_-_Sarutul.jpg" border="0" /></a>Modiglianik Afrikan eta budismoan inspiraturiko emakumeen buru dotore eta errefinatuak egin zituen. Batzuk harriz eginak dira eta eraikuntzetako harrietan egiten zituen horrela arkitekturako zatiak bezala agertzen zirelako. Bere ekoizpenean aurkitzen ditugu zutabe moduko buruak, belauniko jarritako kariatideak edo zutik dauden emakume biluziak.<br /><br />Brancusik ez zuen egin horrelako egokitzapen pertsonala. Ez zituen Afrikako irudiak era ireki batean erabat kopiatzea eta horregatik zatietan banatu zituen. Era batean kultura primitiboa modernitatera egokitu nahi izan zuen. </div><br /><div align="justify"><strong>Kubismoa </strong><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLeEtXpRP1S2l_YkQhlw-iA197vBDY-nJxLiMNXAkC3sS8XTG3PJAhKx8IsF6QQtc-TDXkRdNmM9lJYhz03O8son1bCHTJyzfemyvXLfKqUBKoQKY3JDl2ZOsPrNz0CXKA4RBVT6QBew/s1600-h/Picasso+Head.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320050279246316898" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLeEtXpRP1S2l_YkQhlw-iA197vBDY-nJxLiMNXAkC3sS8XTG3PJAhKx8IsF6QQtc-TDXkRdNmM9lJYhz03O8son1bCHTJyzfemyvXLfKqUBKoQKY3JDl2ZOsPrNz0CXKA4RBVT6QBew/s200/Picasso+Head.jpg" border="0" /></a>Picasso eskulturara hurbildu zen hizkuntza kubistatik. Bere ideia elementu desberdinen bistak elkartzea zen, gauzak angelu desberdinetatik ikusiak izango bailiren Rodinen inpresionismoaren azken adierazpena bezala. Argiaren distira anitzak eta hautsiak brontzean lortu nahi zituen.</div><br /><div align="justify">Picassoren kasuan, eskultura hitza erabili beharrean eraikuntza erabili behar da. Gaiekin kategoria berri bat definitu behar da bere obrak zerikusirik ez duelako tradizioarekin giza irudiak, abereak edo alegoriak eta bodegoiak bera obran trataera berezia dutelako. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0IWhBX53syTfMEjtmFwBJ8n_ukjSBVcQYRnT6_W3UfMFW07bzoxaPpjoEY210UvCK_Y5Vv4gyU74bojH42BapuJS1GSP42-0xdAfdPg_7p7WSpCBFjMGa4Sm7ot6alvG6Za858u8-ug/s1600-h/Picasso.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320049868517392690" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0IWhBX53syTfMEjtmFwBJ8n_ukjSBVcQYRnT6_W3UfMFW07bzoxaPpjoEY210UvCK_Y5Vv4gyU74bojH42BapuJS1GSP42-0xdAfdPg_7p7WSpCBFjMGa4Sm7ot6alvG6Za858u8-ug/s200/Picasso.jpg" border="0" /></a>Eskultura honek ez du oinarririk eta ez dago tente edo etzanda, horman jarrita baizik, pintura bat izango balitz bezala. Eskultura honen jatorria collage-etan bilatu behar da. Picasso Julio Gonzalezekin lanean egon omen zen lan hauekin hasi zenean.</div><br /><div align="justify">Eskultura hauek espazio errealean zabaltzen ziren aukera ematen diotelako begiari errealitatean objektuko espaziotik ikusten ez dena (Picassok egindako lehen eskultura gitarra bat zen). Lan hauek Afrikako artean inspiratuak daude. Hautatik forma ahurrak eta ganbilak ensanblatzeko joera hartu zuen. Irudikaturiko objektuak ez dira erabilgarriak baina benetako tresnen irudikapen plastiakoa.</div><br /><div align="justify"><strong>Futurismoa</strong><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd190WAnD0Q6IOmPslqs2EZn6lILdynE6azZRpazKT85G42XQlG8xXAkmlfz5zxO6RpmKIOB4lubNR7KHJOhAnPSFSspE8qSJ8xBAcAnObojK0w-9vLNLPM8MJwmsycKCrYU_E-Vgwvw/s1600-h/Development_of_a_Bottle_in_Space_Umberto_Boccioni.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320048008299969618" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 156px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd190WAnD0Q6IOmPslqs2EZn6lILdynE6azZRpazKT85G42XQlG8xXAkmlfz5zxO6RpmKIOB4lubNR7KHJOhAnPSFSspE8qSJ8xBAcAnObojK0w-9vLNLPM8MJwmsycKCrYU_E-Vgwvw/s200/Development_of_a_Bottle_in_Space_Umberto_Boccioni.jpg" border="0" /></a>Mugimendu honetako artisten hurbilketa eskulturare Rodin eta akademizismotik etorri zen. Inspirazioa arkaismoako ezagupenean aurkitu zuten bai europear eta ez europear eskulturakoak eta honekin batera Parisetik zetorren pintura modernotik. </div><br /><div align="justify">Eskultura futuristak jatorri desberdina dauka. Lehenaldiarekin erabat hausteko manifestu bat da. Formen sorkuntza aurretik haien teoria eta printzipioak zeuden. Artea ikusten da materia bezala zeinetik energia eta mugimenduko flasak agertzen dira inguruko atmosferan proiektatzeko.</div><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqDdfiac5RdYlWhij-oS7KdjGX3yUJPP-UgeQTPC7sil7aIT0trV_8dFV0E31TOHfSveZcoHGuqBh2a1FZ_nDxkcgzix0uTU0_B_B1fdUsYNgCzkJmUWMLSACPvLRgoji0_C_BdhR7Sg/s1600-h/Unique_Forms_of_Continuity_in_Space_Umberto_Boccioni.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320026107511837666" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 160px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqDdfiac5RdYlWhij-oS7KdjGX3yUJPP-UgeQTPC7sil7aIT0trV_8dFV0E31TOHfSveZcoHGuqBh2a1FZ_nDxkcgzix0uTU0_B_B1fdUsYNgCzkJmUWMLSACPvLRgoji0_C_BdhR7Sg/s200/Unique_Forms_of_Continuity_in_Space_Umberto_Boccioni.jpg" border="0" /></a>Mugimenduko ezaugarriak ondo ikusten dira Umberto Boccioniren <em>Botila baten garapena espazioan</em> eta <em>Espazioan jarraitzeko forma bakarretan</em>. Bere ustetan mugimendua arte klasikoaren edozein irudikapen bezain ederra izan zitekeen. Bere irudietan Rodin, Gaudi eta kubismoaren eraginak daude. Mugimenduko irudikapenak ez du suposatzen aurrerakada bat mugimenduaren hasieran krono-argazkietan- Kontzeptu klasikoak jarraitu zituen gorputza masa modelatu bat izaten gutxi gora behera itxia.</div><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_mo0MxWaW7E0_lH-rJhRo_z-96QY3CFq1dJaMKXsiOBwZB_-_M6QWAJzA0wxzkybaT2CBH5lUyZmW_dUQFOTNKXlr5AbbWL5YcdgTqDnomY4e8_ZRV-Txt-7Fco4EwTV0xwbZ9I9n1w/s1600-h/Constantin_Brancusi_-_Danaide.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320025568897827986" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 110px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_mo0MxWaW7E0_lH-rJhRo_z-96QY3CFq1dJaMKXsiOBwZB_-_M6QWAJzA0wxzkybaT2CBH5lUyZmW_dUQFOTNKXlr5AbbWL5YcdgTqDnomY4e8_ZRV-Txt-7Fco4EwTV0xwbZ9I9n1w/s200/Constantin_Brancusi_-_Danaide.jpg" border="0" /></a>Eragin handiagoa izan zituzten manifestuko dieiak. Horietako batzuk dira: eskulturak hunkitzeko modu berriak aurkitu behar ditu, akademizismoa kopiatu gabe. Objektuek bizia lortuko dute inguruko espazio tangible, sistematiko eta plastikoan proiektatzen. Eskultura ekoiztu daiteke argiaren bibrazioak plano nahasietan sartzen denean. Kristalak, zelulosak, metalak, alanbreak, argi elektrikoak plano transparentetan errealitate berri bateko planoak, joerak, tonoak eta semi-tonoak indikatu ditzakete. Koloreak irudien indar emozionala intentsifikatu dezake. Materialek ez dute ohikoak izan behar eta artistak nahas ditzake eskultura bakoitzean horrekin mugimendua lortzen badu. </div><br /><br /><div align="justify"></div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkvAMBTKFyYuPoAKrOYQyL2CBP1GyeXooab9RYydDqe_WTy-WmqHKOS0qVruTeGtCYQEVyfsDkSfEMbZKI35RLk4MwO_mhGR99FyTJulA5yu5dUlRqGKZpxoEbwMPvXDCo94IbRwZ4BA/s1600-h/The_Large_HorseRaymond_Duchamp-Villon.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320024974978332050" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 104px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkvAMBTKFyYuPoAKrOYQyL2CBP1GyeXooab9RYydDqe_WTy-WmqHKOS0qVruTeGtCYQEVyfsDkSfEMbZKI35RLk4MwO_mhGR99FyTJulA5yu5dUlRqGKZpxoEbwMPvXDCo94IbRwZ4BA/s200/The_Large_HorseRaymond_Duchamp-Villon.jpg" border="0" /></a>Mugimendu honekin loturiko beste artistak dira Duchamp-Villon, Brancusi –oso estilo pertsonala zuela –eta Archipenko. Brancusi ezin da lotu bakarrik Art Deco estiloan, bere obrak sasi-mitiko sasi-mistikoak direlako. Archipenko artista garrantzitsuena kontsideratzen da bere eskultur-pinturengatik.<br /><br /><strong>Dadaismoa</strong> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGdLJslenW4rx_-FYT2Pf8OP95FQ_R2rb7kKeDZK4SZFqI8jTpmZvmB7k9fXhQyswdQ9VCExrLXGDfgz1NtKG64Ap2RNoumDIrKRWkD1IMC-YlKaOfDMpl1XwgoKZpv3jkA4jgRkPMtA/s1600-h/Duchamp_Fountaine.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320024340841744498" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 146px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGdLJslenW4rx_-FYT2Pf8OP95FQ_R2rb7kKeDZK4SZFqI8jTpmZvmB7k9fXhQyswdQ9VCExrLXGDfgz1NtKG64Ap2RNoumDIrKRWkD1IMC-YlKaOfDMpl1XwgoKZpv3jkA4jgRkPMtA/s200/Duchamp_Fountaine.jpg" border="0" /></a><br />Marcel Duchamp pintore bat zen baina bere pentsaera bereziak egin zuen berarengandik XX. mendeko eragin handieneko artista bat. Kubismo eta futurismoarekin esperimentatu ondoren bizikleta bateko aurreko orkila hartu zuen, hankaz gora jarri zuen taburete baten gainean eta honela bere lehen objektu-eraikuntza egin zuen, artelan bat sortuz. Arteko kontzeptu berri hau laster izan zen bereganatua beste artistengandik beste herrietan. </div><br /><div align="justify">Dada mugimenduko artistek Alemanian (Arp, Ernst, Schwitters) eta ondoren Frantziar surrealismoan pinturak erliebean ekoiztu zituzten. Artistikoak ez ziren materialaz baliatzen ziren eta kolore gogorrak erabiltzen zituzten. Friso klasikoetan bezala, kolore argitsuetan pintaturik, haien sorkuntzak koloreztatu zituzten. Artelanak egin nahian armoniako bilduma bat egin nahi zuten, ensanblaje edo erliebeekin beti sorpresa sortzeko asmoz.</div><embed src="http://www.youtube.com/v/BQgSCPL6DgU&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><br /><div align="justify"><strong>Konstruktibismoa</strong><br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjft5E-dZ1YZuv8jJ02givPB38gowS526UeKGmgRNwUxoRVC-Xn8CatDAMtkLFjpTcSVzH0OJNYWk5V9ksPxkMf9_qOl32pX-5hZEVKllkHLes4pY-1dc-zmbzbvSIVtklzbagT9LRVdA/s1600-h/Gabo-Dancer.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320023575380560546" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjft5E-dZ1YZuv8jJ02givPB38gowS526UeKGmgRNwUxoRVC-Xn8CatDAMtkLFjpTcSVzH0OJNYWk5V9ksPxkMf9_qOl32pX-5hZEVKllkHLes4pY-1dc-zmbzbvSIVtklzbagT9LRVdA/s200/Gabo-Dancer.jpg" border="0" /></a>Tatlin Picasso eta Errusiar konstruktibismoaren arteko zubia izan zen. Mendebaldeko iraultza artistikoari norabide berria eman zion errusiar tradizio ikonikoaren eraginekin eta espekulazio kosmikoak nahasiz bizitzeko iraultza erradikalarekin. Eskultura figuratibo ez figuratiborako <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrYjt9H7o9mpPz9zqzNYYcEuU06A9L9YFuGwk1fDpRHx-NJN_5FR-_I5wZy8chOpPX4zeDDKaVCDKiJx8FLDiQXixKNpXNJOajCygVoX8WrzZkEs3e7Rp1mkWEQxmKaxi54NW5Zf48qg/s1600-h/Pevsner.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5320022679708606386" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 129px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrYjt9H7o9mpPz9zqzNYYcEuU06A9L9YFuGwk1fDpRHx-NJN_5FR-_I5wZy8chOpPX4zeDDKaVCDKiJx8FLDiQXixKNpXNJOajCygVoX8WrzZkEs3e7Rp1mkWEQxmKaxi54NW5Zf48qg/s200/Pevsner.jpg" border="0" /></a>pausua egin zuen. Egurra, metal edo kristalaren pusketan ensanblatu ziren esanahirik gabe, espazioan proiektatzen diren forma materialak, besterik ez dira. Bere lan batzuk horma behar zuten euskarri bezala baina beste batzuk espazioan suspenditzen ziren. Hauei izkinako erliebeak deitu zien.</div><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify">Mugimendu honetan sarturiko beste artistak Gabo eta Pevsner dira. Gabo-k transparenteak ematen zuten materialak erailtzen zituen gardentasuneko impresioa emateko. Pevsner-rek Picassoren lan kubistak erreproduzitzen zituen emakumeen biluziak erliebez egindako eraikuntza transparenteak bailiren zeluloideko azala bihurgunetsuak erabiliz.</div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_880435"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/abangoardiako-eskultura-i-presentation?type=powerpoint" title="Abangoardiako eskultura I">Abangoardiako eskultura I</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardiako-eskultura-i-1230675081690403-2&stripped_title=abangoardiako-eskultura-i-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slidesharecdn.com/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardiako-eskultura-i-1230675081690403-2&stripped_title=abangoardiako-eskultura-i-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-57713649858292750602009-03-29T15:11:00.000-07:002009-03-29T15:28:40.055-07:00Surrealismoa<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3QntAQdiOqwPXdTfDrFYOQUj7T6IirBp1SOF14Hd_5IdQ_z2iI56QH2FC1-5tMFxZavpA6dwVEHE0hj-eT5qSyCDIPzR_twNIg_uA2N5EGi87Q2buDubEkH43BgSsZoZ555YFGEhg-A/s1600-h/Raining+men.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5318739208824735138" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 159px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3QntAQdiOqwPXdTfDrFYOQUj7T6IirBp1SOF14Hd_5IdQ_z2iI56QH2FC1-5tMFxZavpA6dwVEHE0hj-eT5qSyCDIPzR_twNIg_uA2N5EGi87Q2buDubEkH43BgSsZoZ555YFGEhg-A/s200/Raining+men.jpg" border="0" /></a>Mugimendu artistiko honek artistak, pentsalariak eta ikertzaileak elkartuz ituen. Inkontzienteko bilaketan sartuta ibili ziren. Estetika berri bat definitu nahi zuten, humanitate berria, giza orden aberria. Hauen aurrelariak italiar pintore metafisikoak, bereziki Giorgio de Chirico, sinbolismoa eta dadaismoa izan ziren.<br /><br />Taldea hasi zen Andre Breton frantziar poeta Surrealismoko Manifestua argitaratu zuenean. Bere hitzetan arrazionala errepresibo azen sorkuntza eta irudimeneko botererako eta honen ondorioz espresio artistikoaren etsaia. Freud miresten zuen eta honen subskonstzienteko Kontzeptua. Arte abstraktoaren formei lotuta dago. </div><br /><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpuJGM7VXePTL3iubipSGQFS8ZjmWjRRMCcY3Lb0ZIFJd0zbDX0oiZcfnZac51Lt-qXiuGT8J75VTIx3qHRkZtox3fIVIdokJ5lWXFtLapYuM2QFY2rpR380XbFiaJroykeZW_vZj0fQ/s1600-h/Ernst.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5318738998921710130" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 129px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpuJGM7VXePTL3iubipSGQFS8ZjmWjRRMCcY3Lb0ZIFJd0zbDX0oiZcfnZac51Lt-qXiuGT8J75VTIx3qHRkZtox3fIVIdokJ5lWXFtLapYuM2QFY2rpR380XbFiaJroykeZW_vZj0fQ/s200/Ernst.JPG" border="0" /></a>Lehen Mundu Gerraren amaieran Tristan Tzara, Dada mugimenduko liderrak gizartea eraso zuen eskandaluaren bidez. Berak uste zuen gerra bezalako munstro bat sortzeko gai den gizarteak ez duela artea merezi eta horregatik artearen aurkakoa sortu zuen, gauza itsusiz beteta ederra izan beharrean. Tzarak mundu industrial, komertzial eta burgesa ofenditu nahi zuen. Bere biktimak ez ziren ofendituak sentitu eta arte hau arte zaharraren erreakzio bezala hartu zuten. Honen ondorioz anti-artea artea bilakatu zen.<br /><br />Artisten talde bate kez zuen Tzara´s ideas jarraitu. Surrealistek protagonismoa irabazi zuten Dada ondoren. Bretonek bideratu zuen. Artistek Freud eta Jung-en lanak errebisatu zituzten eta batzuk forma abstraktuak aukeratzen zuten bitartean beste batzuk sinbolismoa jarraitu zuten. Espresioko bi formek bi joera desberdinak izango dituzte: automatismoa eta surrealismo beristikoa. </div><br /><div align="justify"><strong>Automatistak <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1uZMiRM0f_YxhQgc13OtUr7omdf__vvtb5OxINDQL08Q9WVjPHlwPXkDgQwmW2RVQwIms31FO-nNOkUYDdKL9Kadwv_UQysZ9n1tisJtHlU8c1ez-7smQB-NM0F8Dx83maUj0pGcMsw/s1600-h/Ernst2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5318738693357219378" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 158px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1uZMiRM0f_YxhQgc13OtUr7omdf__vvtb5OxINDQL08Q9WVjPHlwPXkDgQwmW2RVQwIms31FO-nNOkUYDdKL9Kadwv_UQysZ9n1tisJtHlU8c1ez-7smQB-NM0F8Dx83maUj0pGcMsw/s200/Ernst2.jpg" border="0" /></a><br /></strong>Artistek interpretatu zituzten gauzak kontzientzia eliminatuz subkontzientearen mesedean. Sentimenduetan zentratzen ziren eta ez zen horren analitikoa. Automatismoa ulertu zuten subkontzienteko irudiak irudikatzeko era automatiko bezala. Haien ustetan irudiek ez zuten esanahi bat izan behar. Arte akademikoa ez zuten onartzen sentimenduak mugatzen zituelako. Artea dominatu zuen forma intolerantzia horren erruduna zela sinesten zuten. Abstrakzioa agertzen zen subkontzienteko irudiak bizitzara ekartzeko bide bakarra bezala. Dada tradiziotik etorriak, artista hauek eskandalua, intsultoa eta errespetu falta elitearekiko askatasunarekin identifikatzen zuten. Haien ustetan formaren eza haien kontra egiteko bide bat zen. </div><br /><div align="justify"><strong>Surrealismo beristikoa</strong><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMPyc52AYDSPY2mTGnq_6HonfafKuSCnHJFe-W7ts5urzedmeWhjDhMUuZgYSe-rq_wZO7vzIZQ7CGF9_0lvy9DAddTu7kfWzoMIP5Eet-EXHTimfGJ-DxYMjmrt6km-7GKodGWyDdEw/s1600-h/Dalí.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5318738162318275122" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 177px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMPyc52AYDSPY2mTGnq_6HonfafKuSCnHJFe-W7ts5urzedmeWhjDhMUuZgYSe-rq_wZO7vzIZQ7CGF9_0lvy9DAddTu7kfWzoMIP5Eet-EXHTimfGJ-DxYMjmrt6km-7GKodGWyDdEw/s200/Dal%C3%AD.jpg" border="0" /></a>Automatismoa interpretatu zuten subkontzienteko irudiak onartzeko modua bezala azaleratzeko haien esanahia analisiaren bidez egitea posible zela. Haiek irudi hauek egin nahi zituzten munduko forma erreala keta izpiritu abstraktuaren arteko lotura bezala. Haientzat objektuak horien barruko metafora bat ziren. Metafora hauekin mundua uler daiteke, ez bakarrik objektuak ikusten, baizik eta hauen barruan begiratzen. Diziplina akademikoa eta forma errealitatea irudikatzeko bideak ziren. Irudiak errez disolbatu daitezke ezezagunean. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNivReiX13LdR6FVtPpsvIvCgarWPl1Ct4IZ1ebSOvfTFFe8wOwynAD9IueAt_hdaChjKcwvafn_NIIZOul20mqWwDCj1FsSRdLEkOX_vtj7h5uuGQ94ldqkjo00IgngWhGjgtSJEEag/s1600-h/Tanguy.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5318737915333004562" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNivReiX13LdR6FVtPpsvIvCgarWPl1Ct4IZ1ebSOvfTFFe8wOwynAD9IueAt_hdaChjKcwvafn_NIIZOul20mqWwDCj1FsSRdLEkOX_vtj7h5uuGQ94ldqkjo00IgngWhGjgtSJEEag/s200/Tanguy.jpg" border="0" /></a>Haiek irudiak jarraitzeko bide bat aurkitu nahi zuten kontzientziak subkontzientearen zentzua ulertzeko. Subkontzientearen hizkuntza irudia da. Kontzientziak hizkuntza hori dekodifikatzen ikasi behar zuen bere berezko hizkuntzara itzultzeko. Beranduago hiru taldetan banatu ziren. </div><br /><div align="justify">Surrealisten lanean aurkitzen dugu Bosch, Brueguel, William Blake eta XIX. mendeko pintore sinbolistaren eragina. Gainera filosofiaren betiko galdera, psikologiaren bilaketa eta mistizismoaren izpiritua elkartzen dira era. Mundua sortu zuten indarren hizkuntza ulertzeko desioan oinarritua dago. Haiek gure gizakien potentzia garatzen lagundun ahi zuten. </div><br /><div align="justify"><strong>Ezaugarriak</strong><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpI5oWxtwc1nTQJ0mSnNpgcdqdK0vUyOvdjnYkA1rZGjPIWvbg0Q9vmgwXCFx9CZX7IW17hlCtKQhEih3MZASkDBGzH_z9J53T7eQepRUUVm2coAnJhHC8FnftZi-tEVg3RnFlMKpM-w/s1600-h/Recamier.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5318737635426767122" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 152px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpI5oWxtwc1nTQJ0mSnNpgcdqdK0vUyOvdjnYkA1rZGjPIWvbg0Q9vmgwXCFx9CZX7IW17hlCtKQhEih3MZASkDBGzH_z9J53T7eQepRUUVm2coAnJhHC8FnftZi-tEVg3RnFlMKpM-w/s200/Recamier.jpg" border="0" /></a>Psikoanalisiaren eragina jaso zuen: irudiak nahasiak dira eta ametsetakoak izatea ematen dute, dena den errealistak izan daitezke ere baina estilo arrazional batekin fantasiak deskribatzeko.<br />Batzuetan teknika espontaneoak asmatzen zituzten, psikoterapeutikoa modelatzen elkartze askearekin ordenako kontrol kontzientea baztertzeko, “gorpu eskisitoetan” bezala. </div><br /><br /><div align="justify"></div><div align="justify"><strong>Artistak</strong><br />Mugimendu honetako ordezkari batzuk dira: Marx Ernst, Frida Kahlo, Marc Chagall, Joan Miró, Man Ray, Salvador Dalí, René Magritte, Yves Tanguy, Oscar Dominguez. </div><div align="justify"><br /><strong>Teknikak</strong><br />Surrealismoak dadaismoren prejuizio falta berdina dauka eta argazkilaritzako prozedura eta tresnen ekoizpenaz baliatzen dira. Ohiko teknikak erabiltzen zituzten ere aproposak izan daitezkeelako irudimena irudikatzeko. </div><br /><div align="justify"><strong>Max Ernst</strong><br />Formaren kritika sakoneraino irits izen estilo bateragarri bat sortzeko. Berei deiak transmititzeko erabilgarri azen edozein teknika erabiltzeko prest zegoen. Collagea eta frotagea erabiliz ituen. Bere lana askotan kultura burgesaren zabor pilo bat da. </div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/pfs_Wh-a0Nk&hl=" width="425" height="344" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" fs="1"></embed><br /><strong>Joan Miro</strong><br />Inkontzientea irudikatzeko giltza sinbolikoak erabiliz ituen. Bere hasiera organikoa ez den mundua da. Bere mundua sinplea da, garbia. Bere mitologia erreza da, gardena. Bere pinturak ez dira destakatuak, kromatikoki askeak, sinbolo eta koloreen arteko orekarik gabe. </div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/PI3SMa8lMPE&hl=" width="425" height="344" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" fs="1"></embed><br /><strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsBNmfTVsndRl2p1RxGauvzrpXIhMhSeefx2Yn5dWzq4YsZtW92Z3dlMn__nfbgIVHN10u_u95tBlFRxkKiT8MVboBS7ZfJHKd4-Jz10w7NWvtDRU0XVXv9SAHB8ZRDJ5p1FjmLqZ_rA/s1600-h/Arp.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5318736962551715778" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 133px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsBNmfTVsndRl2p1RxGauvzrpXIhMhSeefx2Yn5dWzq4YsZtW92Z3dlMn__nfbgIVHN10u_u95tBlFRxkKiT8MVboBS7ZfJHKd4-Jz10w7NWvtDRU0XVXv9SAHB8ZRDJ5p1FjmLqZ_rA/s200/Arp.jpg" border="0" /></a>Hans Arp<br /></strong>Dadaismoan sartuta ibil izen lehenago. Forma organikoak egiten zituen pinturan eta eskulturan. Forma geometrikoak, irudi ortogonalak eta forma kurboak erabiltzen zituen, ahurrak eta ganbilak.</div><br /><br /><div align="justify"><strong>Yves Tanguy<br /></strong>Anti-natura asmatu zuen inoiz amaitzen ez ziren paisaiekin, askotan ilargikoak izatea ematen zutela, argirik eta eguzkirik gabe eta bizitza organikoaren aztarnaz, hezurrak, fruitu momifikatuak, fosilak eta maskorrekin. </div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/3L54wGstawA&hl=" width="425" height="344" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" fs="1"></embed><br /><strong>Salvador Dali<br /></strong>Bere ikuspegia zama sexualez beteta dago eta bere lanak oso teorikoak dira, profano eta sakratuaren nahasketarekin. Boltxebismoarekiko oso kritiko azen. Anarkia eta erreakzioko nahasketa egin zuen. Bere konposaketak oso konplikatuak dira. </div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/q-HAyqUPmeo&hl=" width="425" height="344" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" fs="1"></embed><br /><strong>Rene Magritte<br /></strong>Irudiaren logika falta era sakonenean landu zuen artista da. Anti-historia asmatu zuen. Normalaren zentzu falta aurkitu zuen. Detaile handiz margotzen zuen baina bere irudiek esanahi anbiguoa dute.</div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/8QID0a_Wqqc&hl=" width="425" height="344" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" fs="1"></embed><br /><strong>Zabalkuntza<br /></strong><br />Beste artistek parte hartu zuten surrealismoa zabaltzeko bai Europan baita Estatu Batuetan ere. Errealitatea ebitatzeko modu bat bezala agertu zen eta arazoak anbiguetatea eta paradoxaren bidez desagertzen ziren. Mugimenduak prestigioa irabaz izuen Picasso bezalako artisten errekonozimendua jaso zuenean. Kubismo analitikoa, objektuak deskonposatuz, surrealismoaren antzekoa da.</div><div align="justify"> </div><br /><br /><br /><br /><br /><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_876026"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/surrealismoa-presentation?type=presentation" title="Surrealismoa">Surrealismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=surrealismoa-1230506908394747-2&stripped_title=surrealismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=surrealismoa-1230506908394747-2&stripped_title=surrealismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-65920256032015569382009-03-26T16:17:00.000-07:002009-03-26T16:29:52.577-07:00Dadaismoa<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBW724vNqP_-iDLOPaYN4r1aklKcBShyWkFg0wHQ93dPK5_R6EwH_wLk-4CZcExDfDNuiMVHTY5I0pkpEAfLAborf5f9p6hgy2wUMK1DkFzSpOfhm2hl8JyMjvLDfbmqAxft4WfOiuow/s1600-h/Duchamp.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5317641528003298402" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 146px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBW724vNqP_-iDLOPaYN4r1aklKcBShyWkFg0wHQ93dPK5_R6EwH_wLk-4CZcExDfDNuiMVHTY5I0pkpEAfLAborf5f9p6hgy2wUMK1DkFzSpOfhm2hl8JyMjvLDfbmqAxft4WfOiuow/s200/Duchamp.jpg" border="0" /></a>Lehen Mundu Gerra ondorengo mugimendu bat da. Artean eta literaturan agertu zen, bereziki poesian, antzerkia eta diseinu grafikoan. Gerrako barbarismoarena urkako mugimendu bat zen. Dadaistek sinesten zuten gerra opresioa zela bai arterako eta baita eguneroko gizarterako. Haien lanen ezaugarria irrazionalitatea eta onartutako gauza guztiei uko egitea da. Beranduago surrealismoan eragina izan zuten. </div><br /><div align="justify"><br />Partaideen esanetan, Dadá ez zen artea, anti-artea baizik. Edozein gauza arterako garrantzitsua dela Dadák justu aurkakoa irudikatzen du. Arteak estetikako kezka duenez, Dadák ez du hau kontuan izango. Arteak mezu bat baldin badauka, Dadá ez du esanahirik. Arteak sentsibilitateak erakarri nahi baditu, Dadá ofentsiboa da. </div><embed src="http://www.youtube.com/v/jTv-vNhPoZs&hl=" fs="1" width="425" height="344" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed><br /><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfl-WYQWjuhR0RBAQzEgvl8kimJropdfvabG8lXUJM2tCL0SIKROUwg6yImCXZs633WtLfmVZvIHV2FlnMFfGkA0zU6LUzbWmFBfuI8Fv0SwHh_yfTZ-yAuXk231H2FyAcA8For6NQKg/s1600-h/Duchamp1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5317641295309128498" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfl-WYQWjuhR0RBAQzEgvl8kimJropdfvabG8lXUJM2tCL0SIKROUwg6yImCXZs633WtLfmVZvIHV2FlnMFfGkA0zU6LUzbWmFBfuI8Fv0SwHh_yfTZ-yAuXk231H2FyAcA8For6NQKg/s200/Duchamp1.jpg" border="0" /></a>Dadáren interpretazioa ikuslearen araberakoa da. Mugimendu hau eragin handikoa izan zen arte modernoan. Arteari eta munduari buruzko komentario bat bihurtu zen eta horrekin arte bihurtu zen ere. </div><br /><div align="justify"><br />Artistak artearekin, Artearen Historiarekin eta Historiarekin orokorrean desilusionatuak zeuden. Haietako asko Lehen Mundu Gerrako beteranoak ziren eta gizakien ikuspuntu ziniko bat zeukaten batez ere ikusi ondoren zer egin ziezaieken elkarri gizakiek Europako gudaz elaietan. Mugimendu honetako partaideak dira: Hans Arp, Marcel Duchamp, Francis Picabia, Marx Ernst, Man Ray, Kurt Schwitters. </div><br /><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlDKsWd2GqkKKCOLe1gYeaARFldKBsZcwzCN16uet21xVV1NBhsj8yoCoCapUSI5uEs_hqrHZejuoEpoGMiyCad40iyJezUDuM-Txde5I7TFDjcG63XtgLJSK8MFen8QdjDEsRrFVcOA/s1600-h/Schwitters.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5317641084869973762" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 144px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlDKsWd2GqkKKCOLe1gYeaARFldKBsZcwzCN16uet21xVV1NBhsj8yoCoCapUSI5uEs_hqrHZejuoEpoGMiyCad40iyJezUDuM-Txde5I7TFDjcG63XtgLJSK8MFen8QdjDEsRrFVcOA/s200/Schwitters.jpg" border="0" /></a>Munduko ikuspegi nihilistak erakarrita sentitzen ziren. Haien ustetan gizakiek sortutako gauza guztiak baliogabekoak ziren, baita Artea ere. Haien artean kasualitatea eta suertea oinarriak ziren. Dadaren oinarria zentzu falta da. Lehen Mundu Gerrak munduko ordena suntsitzean, Dadá nahasketa espresatzeko bide bat bihurtu zen eta haien mundu propioa alderantziz jarri zen. </div><br /><div align="justify">Tresna arruntak hartzen zituzten baina erabat erabili ezinak ziren eratan jartzen zituzten. Tresna hauek `ready made’ izena jasotzen zuten. Pinturan objektuak pegatzeko joera dute, gauza guztiak makinak izateko itxura hartzen.</div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/tmtfFleqQcY&hl=" fs="1" width="425" height="344" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed><br /><br /><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_875914"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/dadaismoa-presentation?type=powerpoint" title="Dadaismoa">Dadaismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=dadaismoa-1230501546685444-2&stripped_title=dadaismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=dadaismoa-1230501546685444-2&stripped_title=dadaismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-42453574601161891362009-03-25T16:07:00.000-07:002009-03-25T16:14:49.969-07:00Pintura Metafisikoa<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjY-hYdLFprTt0MkA_2Q-r7xDuA3fXONIdac-wPqwavn0glmnDhVWJr6_KM4mPqAmk1Ub4Tm1a16RavUvTCBS7CmZMApwRKv4O3cr90LGOUj4uRiCzCOzCjzG7wjZLbtHN__X1UBfc0Wg/s1600-h/Chirico.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5317267172016627938" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 133px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjY-hYdLFprTt0MkA_2Q-r7xDuA3fXONIdac-wPqwavn0glmnDhVWJr6_KM4mPqAmk1Ub4Tm1a16RavUvTCBS7CmZMApwRKv4O3cr90LGOUj4uRiCzCOzCjzG7wjZLbtHN__X1UBfc0Wg/s200/Chirico.jpg" border="0" /></a> Italiar abangoardiako mugimendu hau Ferraran jaio zen 1917an Carlo Carra eta Giorgio de Chiricorekin. Metafisiko hitza mugimenduko poetikari erreferentzia egiten dio. Ametsetako irudiak irudikatzen zituzten pertsona edo objektuekin izoztuak egotea ematen dutela. Ikus daiteken mundua irudikatzen zuten perspektiba eta espazio tradizional batean. </div><div align="justify"> </div><div align="justify"><object width="480" height="295"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/j31zpvdmcYk&hl=es&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/j31zpvdmcYk&hl=es&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="295"></embed></object></div><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNUtCl54XKs8iD02bcavmAamUoMyZ5bybp7RcLqIj4TDUuKNbAGTe9bX4fAQmUSBGAfqYf-rxNsnuMSRvJmC00_YdnI0vRAtg3M5yZHhu7NrHxGJKw-0YZ0wzZrId64Jfuwl8Dfc3rvA/s1600-h/Carrá.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5317267009774682626" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNUtCl54XKs8iD02bcavmAamUoMyZ5bybp7RcLqIj4TDUuKNbAGTe9bX4fAQmUSBGAfqYf-rxNsnuMSRvJmC00_YdnI0vRAtg3M5yZHhu7NrHxGJKw-0YZ0wzZrId64Jfuwl8Dfc3rvA/s200/Carr%C3%A1.jpg" border="0" /></a><br /><br /><div align="justify"><br />Lan hauetan zerbait arraroa dago: pertsonen elkartze arraroak eta panpina itxurako ereduak; tresnak arraroak dira, testuinguru arraro batean; argi eta kolore irrealak; figura estatiko ez naturalak. Futurismoarena urkakoak ziren eta pintatzeko era berri bat baino gehiago gauzak ikusteko sistema berri bat dute.</div><br /><div align="justify">Haien lanetako logika desberdin azen: enparantza hutsak; isiltasuna; eraikuntza zutik eta isolatuak, kolomnatak eta itzalak, trenak pasatzen distantzian, erlojuak eta eskulturak. Eszenak kasualitatez beteak daude, isiltasunez, zerbait enigmatikoarekin. </div><div align="justify"> </div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_u7H7jmRisi0opreDgbJGvDGM7ETvjs0R96WLn9x3RGK1mAAsKuUrSC03GBhIl-QqRDI_kmFFht88wZqU_wXbV4L5eGH2dnKm8ZjxbWS88N6GtF3hUGyHiJfNKIQpblpB5vo0ZafjgQ/s1600-h/Morandi.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5317266798520875698" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 165px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_u7H7jmRisi0opreDgbJGvDGM7ETvjs0R96WLn9x3RGK1mAAsKuUrSC03GBhIl-QqRDI_kmFFht88wZqU_wXbV4L5eGH2dnKm8ZjxbWS88N6GtF3hUGyHiJfNKIQpblpB5vo0ZafjgQ/s200/Morandi.jpg" border="0" /></a></div><div align="justify">Horrek guztiak errealitate berri bat sortu zuen irudikaturiko gauzak gainditzen dituela eta espektazio eta misterioko zentzu bat sortzen dutela eta inkontzientearekin lotuak daude. Mugimendu hau ager daiteke kubismo eta futurismoarekin erlazionatua. Arraroa iruditu dezake XX. mendeko lorpen batzuk Italian gertatu zirela faxismoaren igoera bitartean eta pintura metafisikoa ez da salbuespena. Surrealismorako oinarriak jarriz ituen.</div><br /><div align="justify">Mugimendu honetako partaide garrantzitsuenak dira Giorgio de Chirico, Carlo Carra, Giorgio Morandi, Italo Savino, Luigi Filippo Tibertelly eta Ardengo Soffici.</div><div align="justify"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/D3GjVlnQm1A&hl=es&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/D3GjVlnQm1A&hl=es&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_872633"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/pintura-metafisikoa-presentation?type=presentation" title="Pintura Metafisikoa">Pintura Metafisikoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=pintura-metafisikoa-1230308664101873-2&stripped_title=pintura-metafisikoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=pintura-metafisikoa-1230308664101873-2&stripped_title=pintura-metafisikoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-89062741396702993092009-03-24T16:36:00.000-07:002009-03-24T16:43:24.409-07:00Errusiar abangoardiak<div align="justify"> Hiru mugimendu nagusi daude garai berdinean: Konstruktibismoa, Suprematismoa eta Erraionismoa. Hirurak lotuta daude beste mugimendu garaikideekin Kubismoa, Neoplastizismoa eta Bauhaus bezala. Beste ezaugarri konpartituta irudiaren irudikapen abstraktua edo figuratiboa baino kubismoaren eraginpean.<br /><br /><strong>Konstruktibismoa</strong></div><br /><br /><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEBsr1GaHLiDCaYfcQrw_4Whf_cNS-XdmAlIYBCDCBAWyaFzObgiNeBZU9khzh8mcSdkfzLcKBneGmTsf7568DphHSrLWwiFHT4k9OWUjWBCNVBY6eTTRQurHizePn7PMgNMLNhWfXuQ/s1600-h/Lissitzky.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316903635296334242" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 162px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEBsr1GaHLiDCaYfcQrw_4Whf_cNS-XdmAlIYBCDCBAWyaFzObgiNeBZU9khzh8mcSdkfzLcKBneGmTsf7568DphHSrLWwiFHT4k9OWUjWBCNVBY6eTTRQurHizePn7PMgNMLNhWfXuQ/s200/Lissitzky.jpg" border="0" /></a>Konstruktibismoa 1913an sortu zen Tatlin eskultoreak Braque eta Picasso Parisen aurkitu zituenean. Errusiara itzuli zenean ensanblajeak egiten hasi zen baina edozein gaia baztertuz. Konstruktibismoak erreferentzia egiten dio baikortasunari, eraikuntzaren erliebe irudikapen-gabekoa, eskultura, zinetika eta pintura. Artistek ez zituzten ideia abstraktuak sinesten eta artea gauza errealekin konektatu nahi zuten. Haien lana hiru dimentsiotakoa izaten zen, eta baita proletalgoarekin loturiko gauzak irudikatzen zituzten ere. Mugimendu honetako artistak dira Rodchenko, Tatlin, Gabo, Pevsner, El Lissitzky, Malevich.<br /><br /><strong>Suprematism</strong> </div><br /><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqhCzCzzPlgN-lWMDR8JoKIk0K8yN1_fZD41CP1S7Z3abpO4lkIKf0nkoyF5hBufy6FcOmT5EyTrM2h8THKOuqNlv7p9tN0PdgJSlpO1pS_4N-kRRpXjQRJ-WHXPTipwgWXGlT5YHnNQ/s1600-h/Malevich.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316903234047004722" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 173px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqhCzCzzPlgN-lWMDR8JoKIk0K8yN1_fZD41CP1S7Z3abpO4lkIKf0nkoyF5hBufy6FcOmT5EyTrM2h8THKOuqNlv7p9tN0PdgJSlpO1pS_4N-kRRpXjQRJ-WHXPTipwgWXGlT5YHnNQ/s200/Malevich.jpg" border="0" /></a>Suprematismoa kontsideratzen da lehen eskola abstraktua mugimendu modernoan irudi geometrikoetan oinarritua arteko sorkuntzako sentsazio puruaren sinboloa. Mugimendua Malevich-ek sortu zuen Moskun, Konstruktibismoarekin paraleloan. Proiektua pintorearen lanaren adar bat zen. Beraren iritziz artea askatu nahi zuten mundu errepresentatibotik. Pintorearen lanak ez zuen izan behar irudia, armonia kromatiko eta konposaketa formalak baizik, baina pinturaren mugetan mantenduz. Forma geometriko lauak irudikatzen zituen mihisean. Espazio piktorikoa hutsik egon behar zuen eduki sinbolikorik gabe eta forma esanguratsurik gabe. Deskongestionatu eta argitu behar zen errealitate berria ikusteko.<br /><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/pP31bqFiy6s&hl=es&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/pP31bqFiy6s&hl=es&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object><br /><strong>Erraionismoa</strong></div><div align="justify"><strong></strong> </div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjW9enFi17G-809A_i7zSPbZN29fP1729qVE0UC-KRLzalueveumYCsl_I1Up4-m1unsbJrku8sxO7bJGypm0uk7YUMYnzpvM_ApaijtkUylaW2MMerxBzoPSs_tQE1tcf28Hh1VbblIw/s1600-h/Goncharova.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316902899019774658" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 152px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjW9enFi17G-809A_i7zSPbZN29fP1729qVE0UC-KRLzalueveumYCsl_I1Up4-m1unsbJrku8sxO7bJGypm0uk7YUMYnzpvM_ApaijtkUylaW2MMerxBzoPSs_tQE1tcf28Hh1VbblIw/s200/Goncharova.jpg" border="0" /></a>Erraionismoa Errusiar arte abstraktua garatzeko lehenengo pausu bat da. Larionov-ek eta Goncharova-k fundatu zuten. Estiloa kubismoa, futurismoa eta orfismoaren sintesi bat da eta kubo-futurismo bezala ezagutzen da. Edozein formulazio teknikoa ahaztu zuten eta baita erreferentzia kulturalak ere. Kolorezko marren bidez egindako obrak dira. Forma kubistak agertzen dira forma futurista dinamikoetan sartuak hainbat diagonal zorrotzekin. Pintura batzuetan kolore bat dominantea da. Konposaketa hauek era dinamiko batean konbinatzen ziren eta erritmo eta armoniek artista bideratzen zuten kolorearen erradiazioa perzeptiblea egiteko. </div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_872635"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/errusiar-abangoardia-presentation?type=presentation" title="Errusiar abangoardia">Errusiar abangoardia</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=errusiar-abangoardia-1230308747402430-1&stripped_title=errusiar-abangoardia-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=errusiar-abangoardia-1230308747402430-1&stripped_title=errusiar-abangoardia-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-50164294245619950172009-03-23T08:12:00.000-07:002009-03-23T08:18:14.638-07:00Neoplastizismoa<div><div><div><div align="justify">Abangoardiako mugimendu hau Theo van Doesburg-ek sortu zuen Herbeheretan eta pintura eta eskulturako arte bat izan zen, eredu arkitektonikoak izan arren. Mugimenduko oinarrizko<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt5QJaXLZ1mfuo2XmxochGF8rvoH5lCoprcPjUh92SMzDChPgRiF8GeckNFh5_514t39PjZ3w0UzKhZaYPKjWz5fSczh91IEkXgPr3RtTqPRBVcFNXrW1Xiwyz0wEMuqUFcYqhnGFGww/s1600-h/Theo_van_doesburg_de_koe.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316402446874565282" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 114px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt5QJaXLZ1mfuo2XmxochGF8rvoH5lCoprcPjUh92SMzDChPgRiF8GeckNFh5_514t39PjZ3w0UzKhZaYPKjWz5fSczh91IEkXgPr3RtTqPRBVcFNXrW1Xiwyz0wEMuqUFcYqhnGFGww/s200/Theo_van_doesburg_de_koe.jpg" border="0" /></a> helburua forma eta kolore puruak sortze azen, errealismo eta artistaren hunkimena baztertua. </div><div align="justify"><br />Neoplastizismoa artearen hasierako oinarrietara itzultzen da: kolorea, forma, maila eta lerroa. Artistek lerro zuzenak horizontal eta bertikala keta beltza, zuria, grisa eta oinarrizko koloreak erabiltzen zituzten. </div><div align="justify"><br />Neoplastizismoa 1919an bukatu zen van Doesburg-ek Abstrakzio-Sorkuntza sortu zuenean. Neo-plastizismoa eragin handiko aizan zen Bauhausen eta Nazioarteko Estiloaren garapenean. Mugimendu honetako artistarik famatuena Mondrian da.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioyTMJAWqRdwT2W8l5F5NmEyUGn9q1-Y9ja8oWSZ47uPmnmxQcr7W01bU7c6UZUUBU9DflqR7ZlFK7s-u8sPSHwCPREhQZiou5AT0zMDLQOCSCEMxHqjnwJbW6t0w5VGB1wXOHJBxXQw/s1600-h/400px-Mondrian_lookalike.svg.png"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316402340916726738" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioyTMJAWqRdwT2W8l5F5NmEyUGn9q1-Y9ja8oWSZ47uPmnmxQcr7W01bU7c6UZUUBU9DflqR7ZlFK7s-u8sPSHwCPREhQZiou5AT0zMDLQOCSCEMxHqjnwJbW6t0w5VGB1wXOHJBxXQw/s200/400px-Mondrian_lookalike.svg.png" border="0" /></a><br />Neoplastizismoaren oinarriak hauek dira:<br />· Kolorea lehen mailakoa izan behar du: gorria, urdina eta horia eta ez koloreak (beltza, grisa eta zuria).<br />· Azalerak laukizuzen lauak edo prismak izan behar dute.<br />· Oreka estetikoa lortu nahi dute eta horretarako oposizioa erabiltzen dute.<br />· Elementu konpositiboak lerro zuzenak edo forma errektangeluarrak dira.<br />· Simetria ez dute erabiltzen.<br />· Oreka eta erritmoa proportzioa eta kokapenaren arabera indartzen dira.<br />Mondrian pintore figuratibo bezala has izen 1911 arte Parisen kubistekin elkartu zela eta bere iritzia artelana eraikitzeko aldatu zuela. Ondoren bere balio primarioen poesia eta ikuspegi estrukturala garatu zuen. Londonera eta New York-era joan zen non animazio bisualaren frakzioa bereganatu zuen bere espazio piktorikoan.<br /><br />Mondrianen iritziz kubismoa arrazionala da baina ez da nahikoa azken ondorioeta<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxC8Iqq-cjaG3QufSYUimwIXWQy0NZuW3mYZhNYD1mSi9rG6OVDqwshnnIuj-E7j5bEQyzCkC30-QnX6M4Ye_YEdpA_rHLKzXfGhBMr9zR4v4wGBGzE1kmhnM4KW0V4kvL1bZ9p6rKfw/s1600-h/418px-Piet_Mondrian_and_Pétro_van_Doesburg.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316402124211102002" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 140px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxC8Iqq-cjaG3QufSYUimwIXWQy0NZuW3mYZhNYD1mSi9rG6OVDqwshnnIuj-E7j5bEQyzCkC30-QnX6M4Ye_YEdpA_rHLKzXfGhBMr9zR4v4wGBGzE1kmhnM4KW0V4kvL1bZ9p6rKfw/s200/418px-Piet_Mondrian_and_P%25C3%25A9tro_van_Doesburg.jpg" border="0" /></a>ra iristen ez delako. Gauzak ezin dira ulertu sentitu gabe baina horretarako haien esentzia ezagutu behar da eta horretarako pentsaera sakona behar da. Kontutan izanik gizakien pentsatzeko aukera berdina da pertsona guztietan, prozesu mentala oinarrizko ideia batzuetan oinarritu behar da, hau de, lerroa, oinplano eta oinarrizko koloreen elementuak. </div><br /><br /><br /><div align="justify">1920 eta 1940 bitartean egindako pintura guztiak antzekoak dira: koordinatuen sare bat dimentsio desberdinetako laukiak eta formak eta oinarrizko koloreak edukitzen dutela zuriaren gehiengo batekin –argia irudikatzen duela – eta beti agertzen den beltza (argiaren falta). Esperientziako edozein errealitatea, desberdina izan badaiteke ere, kontzientziako betiko egitura irudikatu behar du. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2noGvcgWonXA1Ixb_amySMdWJJZT4Eyl7HWGCqbrmVl-Vt1vhBWWB65fLp6IHeN75XDq3Qp6PKPFJlw4QAskzVJhWfGp5pinRxMCEy4qOWeZbomUbXqjoXFuFAG58M6G4p_LmyxnGfw/s1600-h/600px-Theo_van_Doesburg_-_Composition_with_window_with_coloured_glass_III.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316401943339220930" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2noGvcgWonXA1Ixb_amySMdWJJZT4Eyl7HWGCqbrmVl-Vt1vhBWWB65fLp6IHeN75XDq3Qp6PKPFJlw4QAskzVJhWfGp5pinRxMCEy4qOWeZbomUbXqjoXFuFAG58M6G4p_LmyxnGfw/s200/600px-Theo_van_Doesburg_-_Composition_with_window_with_coloured_glass_III.jpg" border="0" /></a><br /><br />Bere pintura urbanismo perfektuan sar daiteke: hiriaren helburua gizarterako espazio bat izateko, arrazional aizan behar duela, etikoa eta estetikoa. Bere lanak eragin handia izan zuen arkitekturan, baina ez bakarrik forma arkitektonikoetan espazioen funtzionalitatean, oinplanoak eta edozein gauza hauek banatzeko baizik. Horregatik bere lanek hotzak ematen badute ere Cezanne ondoren ber aizan zen garrantzitsuena arte modernoko kontzientzia zibikoan.</div><div align="justify"> </div><div align="justify"> </div><div align="justify"> </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/9fmiKOOvLUo&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_868851"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/neoplastizismoa-presentation?type=powerpoint" title="Neoplastizismoa">Neoplastizismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=neoplastizismoa-1230075098022951-1&stripped_title=neoplastizismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=neoplastizismoa-1230075098022951-1&stripped_title=neoplastizismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-74260482556176475012009-03-22T15:12:00.000-07:002009-03-22T15:19:49.594-07:00Futurismoa<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwx7cEZIhjg8aT6ucnoYN2ARRSCABoJ67ST0Ci3I6yojokNxb3f65PX-3VgLF3WO7QJSZ9MAzCVC9t82TPArfhDi20yHLGU0Ed-63a2IKRbG4ax5wjugy2j3MUDD1YLq-DEVtnCtNkIw/s1600-h/Boccioni_Noise.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316139871148515394" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 191px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwx7cEZIhjg8aT6ucnoYN2ARRSCABoJ67ST0Ci3I6yojokNxb3f65PX-3VgLF3WO7QJSZ9MAzCVC9t82TPArfhDi20yHLGU0Ed-63a2IKRbG4ax5wjugy2j3MUDD1YLq-DEVtnCtNkIw/s200/Boccioni_Noise.jpg" border="0" /></a>Italiar futurismoa abangoardia bezala kontsidera daiteken lehen mugimendua da. Artearekin helburu ideologikoa zuen kultura sakonki hunkitu zuela, baita giza ohituretan ere, lehenaldia ukatzen duelako hau ordezkatzeko estilismo eta ikerketa teknikoaz. Ofizialki hasi zen Marinettiren manifestuarekin 1909an eta sinatu zuten Ballak, Carrak, Boccionik, Russolok eta Sofficik. </div><br /><br /><br /><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/WWElKGFNFR8&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjG-vC9ydRVE08ZKBrUndfYu0ZAyk3HXhPGQX-YRUq95vC7ij3RuZyljUjjJF53svwU6PBW37X8Hc0frvRy6uskFJr7kE0n0xkkaZzjXe6gpPJAOz31qegeOEtTTf8LjN-_i4qOK_c0qw/s1600-h/Carra.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316139719293501666" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 158px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjG-vC9ydRVE08ZKBrUndfYu0ZAyk3HXhPGQX-YRUq95vC7ij3RuZyljUjjJF53svwU6PBW37X8Hc0frvRy6uskFJr7kE0n0xkkaZzjXe6gpPJAOz31qegeOEtTTf8LjN-_i4qOK_c0qw/s200/Carra.jpg" border="0" /></a>Abangoardiako mugimenduak oso garatuak ez dauden herrien ezaugarriak dira eta hauetan mugimendu agertzen da iraultza bezala kultura ofizialarena urrean, normalean moderatu adela, eta mugimendu politiko progresistarekin aliatzen dira. Iraultzaile izateko gogo aizan arren, haien esfortzua polemikoagoa da. Futurismoko manifestuan hiri historikoen eta museoen desagerpena aipatzen dut ehiri berria, imajinatua, mugimenduan dagoen makina baten mesedean. Haien iraultza industriala edo teknologikoa da, hau da, iraultza burges bat. Zibilizazio berrian artista intelektualek jenioa irudikatzen dute. </div><br /><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj15e4Qp2hxR1gutmpuKofygk20nqyUuzr4d2Nrnxm58cXTSxogoAUCLYUc1swBE1lhEBzJYrwGZnLFpxwCND3XHUMB_M0mef2snQY5rzF2Y5Ybz4XB4cSSHWys03UKBALXyltvgsd-sA/s1600-h/Popova.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5316139424365496882" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 146px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj15e4Qp2hxR1gutmpuKofygk20nqyUuzr4d2Nrnxm58cXTSxogoAUCLYUc1swBE1lhEBzJYrwGZnLFpxwCND3XHUMB_M0mef2snQY5rzF2Y5Ybz4XB4cSSHWys03UKBALXyltvgsd-sA/s200/Popova.jpg" border="0" /></a>Futuristek haien burua definitzen zuten erromantizismoarena urkakoa bezala, eta haien animoa jarraitun ahi dute beraz haien lanak hunkigarriak dira. Zientzia eta teknika goraipatzen dituzte baina ez daude interesatua klangile klasearen borrokan eta abangoardiako intelektualak ikusten dituzte etorkizuneko aristokrazia bezala. Politikan aukeratu behar dutenean nazionalismoan ahiago dute. Mugimendua Lehen Mundu Gerraren amaiera arte iraun zuen baina ondoren disolbatu zen. Mugimenduko ezaugarriak dira haien interesa artean baina abiaduraren edertasuna keta gerra goraipatzen dute. Mugimendu fisikoa, abiadura agertzen bada, batasuna ematen dion faktorea da eta objektua, espazioa eta ohiko kulturaren eliminazioa posible egiten du. Errealitatearen batasuna ez da ekoiztu behar pentsamenduetan, sentsazioetan baizik eta ere hunkigarri batean. Artistak dinamismoa azpimarratu behar du hau hunkigarria egiteko.</div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/LydMVUcSQTU&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_864239"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/futurismoa-presentation?type=powerpoint" title="Futurismoa">Futurismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=futurismoa-1229929366586321-1&stripped_title=futurismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=futurismoa-1229929366586321-1&stripped_title=futurismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-199490566208583532009-03-21T16:17:00.000-07:002009-03-21T16:31:08.729-07:00Kubismoa<div align="justify">1907 kontsideratzen da kubismoaren hasierako urtea, Picasso eta Braque ezagutu zutenean. Beste batzuk esaten dute mugimendu honetako lehen lana `Les Demoiselles d’Avignon´ dela. Izena Louis Vauxcelles-ek kritikoak eman zion obrek forma kubikoak dituztelako.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/-wJNc9Ez-LM&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br />Kubismo ez da teorikoa, aurkikuntza baizik. Honen ezaugarriak dira: <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtYf515Nxv9X3s8msapv3Ddagj_Lb0tOqtrnlkt4C-REyGvdiO_jpO5hj8LQsPYk4yQPlCGp2ot5cfk0Ktnj0jb7Beci6vuYqf_-8iUHiRwmVRDGMlKaLp8IAoaN-YB8MD-rlEsvSvOQ/s1600-h/Braque.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315785916635327218" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtYf515Nxv9X3s8msapv3Ddagj_Lb0tOqtrnlkt4C-REyGvdiO_jpO5hj8LQsPYk4yQPlCGp2ot5cfk0Ktnj0jb7Beci6vuYqf_-8iUHiRwmVRDGMlKaLp8IAoaN-YB8MD-rlEsvSvOQ/s200/Braque.jpg" border="0" /></a><br />-Planoak independiente eta autonomoak dira: txiki batzuk bolumen handiak hausten diruzte. Irudien inguruko lerroek irudiak txikitzen dituzte eta lerroak hausten direnean irudia kaleidoskopio batean bezala ikusten da.<br />-Perspektiba anitza da: plano bakoitza autonomoa da. Angeluak bidertzen dira eta era honetan irudi berdina ikuspuntu desberdinetatik ikusten da, denak elkarrekin.<br />-Argia eta itzala desagertzen dira eta honen ondorioz bolumena disolbatzen da.<br />-Kolore lokala: kolorea ez da garrantzitsua. Pintzelada txikiz aplikatzen da eta edozein tresnarako balio du. </div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/zTeFPPL81cU&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJiMqe3Snf2b51iRCW7G7IqJVQh2bdcUmX8Q9cAHmu7iTVEI1sW289wu8-ddBgyfaU9vtg5gadxfK05XQ8J0bwJM-nFwPiCoRP_7r_9D6UR4ut2PSx_R7WTNNOqRJcLalMz74OnieqXw/s1600-h/Leger.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315785703985464274" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 131px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJiMqe3Snf2b51iRCW7G7IqJVQh2bdcUmX8Q9cAHmu7iTVEI1sW289wu8-ddBgyfaU9vtg5gadxfK05XQ8J0bwJM-nFwPiCoRP_7r_9D6UR4ut2PSx_R7WTNNOqRJcLalMz74OnieqXw/s200/Leger.jpg" border="0" /></a>-Geometrizazioa: konposaketak forma geometrikoz beteta daude. Edozein forma naturala zilindro, kono, esfera edo kuboen bidez irudikatzen da. Cezanne hasi zen ideia honekin.<br />-Oinarri filosofikoa: filosofo batzuen lana Bergson bezala, oinarrizkoa da mugimendua ulertzeko. Berak esan zuen pertsona baten bere burua eta informazio pilo bat duela gauza bati buruz eta esperientzia intelektoaren oinarria da. Artista kubistek kontzeptu hau aplikatu zuten: ez dute errealitatea irudikatu nahi, honi buruz duten ideia baino.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh09fTXWQrt0184coPKUJfFOn0buiRbfYzgeBf-03dw2FHuBS-_wbDa1lvLQzEfCEJMgMIACg64JJ1b1NjHNPjGBv6BlebDCBYtclTQJcUoTA6MeFh_DbvuqrfdP8nIlA-D9iXT5sboJw/s1600-h/Picasso.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315785404693739698" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 133px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh09fTXWQrt0184coPKUJfFOn0buiRbfYzgeBf-03dw2FHuBS-_wbDa1lvLQzEfCEJMgMIACg64JJ1b1NjHNPjGBv6BlebDCBYtclTQJcUoTA6MeFh_DbvuqrfdP8nIlA-D9iXT5sboJw/s200/Picasso.jpg" border="0" /></a></div><div align="justify"><br /><br /></div><div align="justify"></div><div align="justify">Kubismoan hiru etapa desberdinak bereizten dira: analitikoa, hermetikoa eta sintetikoa, orden honetan garatu zirela. </div><br /><br />-Kubismo analitikoa: artistek natura ikertu zuten hau deformatzeko. Lan guztiak plano desberdinen bilduma bat dira, ulertezina. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_aGeEaiq3lDnS1fHaBWN05MdQ8bQoBDRPtCg8DdgbEfTPIJEnHlWSQSlSBNoZxycuaJ8WckEnGePaR6o04hvvHBw-Rcj3WFUTa_BHv8G-6Jd9sthPRop7Y5947QpZzFCcTDmG38d4nQ/s1600-h/Picasso1.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315785223756129394" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 133px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_aGeEaiq3lDnS1fHaBWN05MdQ8bQoBDRPtCg8DdgbEfTPIJEnHlWSQSlSBNoZxycuaJ8WckEnGePaR6o04hvvHBw-Rcj3WFUTa_BHv8G-6Jd9sthPRop7Y5947QpZzFCcTDmG38d4nQ/s200/Picasso1.jpg" border="0" /></a><br /><br /><br /><div align="justify"><br />-Kubismo hermetikoa: artistek haien lana ulertzeko errazagoa egin nahi dute eta elementu batzuk txertatzen dituzte identifikatzeko errazak, musika tresnak bezala. Garai honetan beste lan errealistak agertuz iren ere, moldiztegi letrekin, zenbakiekin edota egunkarietako zatiak edo etiketak. Material desberdinen konbinaketaren ideia eman nahi zuten egurra edo marmola imitatuz. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJUhmsdYwK3Aq19E40b6jjJLJY-t9SGmcIg-F8PAqtkX2pmVJAJOhVr066vhbLBgqtWOgSo_vVcUR_x8EvIDFlwVivY3PSdQgMKgzQChmYYzJXczpyvrogu3huxPeUmRSkjOUtNGwqYw/s1600-h/Gris.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315784627532972034" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 151px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJUhmsdYwK3Aq19E40b6jjJLJY-t9SGmcIg-F8PAqtkX2pmVJAJOhVr066vhbLBgqtWOgSo_vVcUR_x8EvIDFlwVivY3PSdQgMKgzQChmYYzJXczpyvrogu3huxPeUmRSkjOUtNGwqYw/s200/Gris.jpg" border="0" /></a></div><div align="justify"><br /><br />-Kubismo sintentikoa: collageak egiten dituzte eskulturako antezedente bat bezala. Ez dituzte gauzak kopiatzen, baina mihisean pegatzen dituzte. Lan hauek `papier collé’ izenez ezagutzen dira. Braque lehenengo aizan zen teknika hau erabiltzen artea eta bizitza elkartzeko asmoz. Benetako erreferentzia bat izateko aukera ematen dute. Pintura berrikusten da eta era berriak agertuz iren. Orain ez dute bakarrik margotzen eta nolabait eraikitzen dute. Teknika honekin hirugarren dimentsioa agertu zen eta honekin eskultura. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbqN4eN7CP_DikjAV20wf-KvMkYxt_eSGzSe5o-FxPROZDZh9D464JEyleSVaSI4bZSQwh12dM0hbRsuRtUc4OMQM9ix1qvqhLtDYTTVT1-YSl7kpIHFGx8RfTW_kBy5QhV5I9ixOIAA/s1600-h/Dalaunay.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315784460699970258" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbqN4eN7CP_DikjAV20wf-KvMkYxt_eSGzSe5o-FxPROZDZh9D464JEyleSVaSI4bZSQwh12dM0hbRsuRtUc4OMQM9ix1qvqhLtDYTTVT1-YSl7kpIHFGx8RfTW_kBy5QhV5I9ixOIAA/s200/Dalaunay.jpg" border="0" /></a></div><div align="justify"></div><div align="justify"><br /></div><div align="justify">Collage-ek eragina izango dute dadaisten lanetan, Duchamp-en `ready-made’ honen ondorengoak direlako. Kubismoak eragina izan zuen beste mugimendu eta artistengan. Leger-rek kolorea duten lan garrantzitsuak egin zituen eta Sonia eta Robert Delaunay forma sinple eta kolore harmonikoak dituzten irudiak egin zituzten, orfismo izaneko mugimendua sortuz, zeinean bihurguneak eta lirismoa nagusitzen diren.</div><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/uvLIzpNl-yM&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"> </div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_862258"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/kubismoa-presentation?type=presentation" title="Kubismoa">Kubismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=kubismoa-1229815658176730-1&stripped_title=kubismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=kubismoa-1229815658176730-1&stripped_title=kubismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-30671137801795762392009-03-20T01:56:00.000-07:002009-03-20T02:04:53.557-07:00Espresionismoa<div><div><div><div><div align="justify">Orokorrean Espresionismo izenak erreferentzia egiten dio XX. mendeko arte germaniarrari, baina fenomeno europarra bada ere. Frantzian oinarrituriko taldeak fauvismoa garatu zen germaniarrek bidea prestatzen zuten bitartean Der Blaue Reiter-rekin. </div><div align="justify"><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/LXuT16128jQ&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyj6UDoJYFMSTvySElKNeN3CRPagkbF6iFdHJOBu6qJHx52yLO7kjZ3MGFAmBquon3-A9xZsVzkjnW0HFlDJhDiHVdnwg0WKlfshmg4c-IfycW1g0FEjtquLjrrSve3TV_2cgQHDShzw/s1600-h/Kandinsky.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315192338366043874" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 144px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyj6UDoJYFMSTvySElKNeN3CRPagkbF6iFdHJOBu6qJHx52yLO7kjZ3MGFAmBquon3-A9xZsVzkjnW0HFlDJhDiHVdnwg0WKlfshmg4c-IfycW1g0FEjtquLjrrSve3TV_2cgQHDShzw/s200/Kandinsky.jpg" border="0" /></a>Izenak inpresionismoarekiko oposizioa erakutsi nahi du. Barrutik kanporako mugimendu bat da. Honen jarrera agresiboa izan daiteke. Dena den, mugimenduak badauka zerbait komunean inpresionismoarekin: biak errealistak dira eta artista, materia eta errealitatearen arteko konpromisoa inplikatzen dute. Espresionistak haien gizartean konprometituak daude, ez dute ihes egiten.<br /></div><div align="justify"> </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/5EVVBcv3FQk&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br />Lehen germaniar espresionismoa 1905ean jai ozen eta Die Brücke bezala ezagutzen da, tradizio figuratiboari lotuta. Artistek mundua ulertu zuten gizakien esistentzialismo sakonaren mundua bezala: errealitatea lortzeko desioa eta errealitateak haien jabea izatearen larritasuna. </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/wrl14WkwJ88&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br />Die Brücke artisten komunitate sendo bat zen idatzizko programa batekin. Talde honetako partaideak dira Kirchner, Nolde, Schiele, Klimt, Kokoschka. Alemaniako egoera garai hartan ilun azen eta eragin artistiko desberdinak zeuden. Die Brückek elementu iraultzaileen elkartasuna proposatu zuen inpresionismoaren aurka borrokatzeko. Mugimenduaren ezaugarriak dira: errealista da eta errealitatea sortzen du; ezer ezetik hasten dira, bakarrik artisten ideietatik; materiak artistengan eragina dauka; gaiak eguneroko bizitzakoak dira (kaleak, jendea kafetegietan); lanak gogor xamarrak dira.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiONh_OkEmLl7IQqu3i-4qQ4H1Yf85zkCn5vAs90FvrQX5Akm3SoU9LSAdZnrCozqjnhBCS9DuTo6cOubvMAeZL0TDbFsMA_gO3hq7jbqP7qTvt8eI4FV3hFxbUsHNfs-OyEGJEMd5Dbw/s1600-h/Schiele.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315192106300336338" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 124px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiONh_OkEmLl7IQqu3i-4qQ4H1Yf85zkCn5vAs90FvrQX5Akm3SoU9LSAdZnrCozqjnhBCS9DuTo6cOubvMAeZL0TDbFsMA_gO3hq7jbqP7qTvt8eI4FV3hFxbUsHNfs-OyEGJEMd5Dbw/s200/Schiele.jpg" border="0" /></a>Haien iritzian teknika ezin da asmatu, bakarrik lana da. Grafikoak, bereziki xilografia dominatzea garrantzitsua zen, lana indartsu aizan daitekeelako eta emaitza batzuetan irregularra delako. Era berean, pintura dentsoa da, kolorez beteta, mantxak eta tonalitaterik gabe; garrantzi handiagoa dauka prozesuak emaitza baino. Artistak zuzenean lan egiten du irudian eta koloreak haren umorearen arabera aukeratzen ditu. Deformazioak arruntak dira eta batzuetan agresiboak dira. Inspirazioa aintzeneko kulturetan aurkitzen dute. Ez dute edertasuneko kontzeptu bat eta honen partez itsusitasuna, deformitatea nahiago dute: itsusiaren poesia da. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj6qKyvEtWO2JphKORMJL_sFByUCnegRPmElAEyhEMejrYwtArTCrEgpWb97eseF9a3trO7nIZKLwrilfqZ_oKcuL9Q2xUIbNtei8FN7eWEALP_U5vYGFb57FxLEsfOX2YP980CoimRw/s1600-h/Kokoschka.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315191910829387250" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 179px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj6qKyvEtWO2JphKORMJL_sFByUCnegRPmElAEyhEMejrYwtArTCrEgpWb97eseF9a3trO7nIZKLwrilfqZ_oKcuL9Q2xUIbNtei8FN7eWEALP_U5vYGFb57FxLEsfOX2YP980CoimRw/s200/Kokoschka.jpg" border="0" /></a></div><br /><div align="justify"><br />Artista espresionistek burges izateari uko egiten dioten eta gizatalde hau kritikatzen dute. Haien iritzian izaera auto-sorkuntza da eta gizarte inpertsonala sortzen duen lan industrialaren aurka daude. Sexuaren gaiarekin obsesionatuak daude haien iritzian gizona eta emakumearen arteko harremana gizartearen oinarria da eta gizarteak deformatu egiten du, perbertoa, neg<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie7BpHc5hzHtj9zszl0JpUmyGyi5fqvK5U1N4HTZ4v1ZnULQEw8KM7nl4slysyy9MZASvWJ4jtMoqi4m2mcX9jgN5B8cwJqWtO-VHtEf6XYkVrDKdh7T7R0fJToWeJW0IG_vMGWJFmiA/s1600-h/Marc.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315191706790818322" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 151px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie7BpHc5hzHtj9zszl0JpUmyGyi5fqvK5U1N4HTZ4v1ZnULQEw8KM7nl4slysyy9MZASvWJ4jtMoqi4m2mcX9jgN5B8cwJqWtO-VHtEf6XYkVrDKdh7T7R0fJToWeJW0IG_vMGWJFmiA/s200/Marc.jpg" border="0" /></a>atiboa eta alienagarria delako. </div><br /><div align="justify"> </div><div align="justify"><br />Die Brücke disolbatu zen 1913an Der Blaue Reiter taldea hasi zenean bere ikerketa jarrera ez horren konprometitu batekin. Talde honetako partaideak dira Beckmann, Dix, Grosz, Marc, Macke, Kandinsky, Klee. Ez dute programa zehatz bat. Haien norabidea espiritualagoa da. Haien helburua nazioarteko erakusketak koordinatzean datza haien idazki polemikoak indartzeko.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWP6yO5FyMgzYXcAd3WPUktm_T4h1RXzDigmnxCa1HCAiE3iYo5m4gnY96tbU8csx_VQBJ4tdJivdmLQIfzib_C5h2iSlg8FHTjOypIrCj5WLAY0m8sOAZ4t7iEd2xMryW0XqS-3KI1iI/s1600-h/Marc.jpg"></a></div><div align="justify"> </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/BxGG1DtVbW0&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYT6dxxizD2CgRo7R9o2rPsEAbc17stKtWWpby1w3CAfEESbF_7Td7ZlBVWZ-64kAj9FyJgHr7rAsqjbJvd9WhIWUZqG9dGPjorIYBxS20wpEJJL3joGYuHdlgja5-GAMdHD1S09jbhg/s1600-h/Macke.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315191550485680322" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 109px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYT6dxxizD2CgRo7R9o2rPsEAbc17stKtWWpby1w3CAfEESbF_7Td7ZlBVWZ-64kAj9FyJgHr7rAsqjbJvd9WhIWUZqG9dGPjorIYBxS20wpEJJL3joGYuHdlgja5-GAMdHD1S09jbhg/s200/Macke.jpg" border="0" /></a>Talde honetako artisten ideiak ez dira iraultzaileak baina bai klasizismoaren kontrakoak. Matisse, ekialdeko artea eta musikaren eraginak dituzte. Sinboloak tresna arruntetara mugatzen dira komunikatzeko estetika nagusi den bitartean. Mugimendu honetako ezaugarriak dira: kolorearen eta honen esanahiaren garrantzia; primitibismoa; inprobisazioa; lerro eta forma desberdinen erabilera; bihurguneak, zig-zag, mantxak; artea komunikazio bezala ulertzen da.</div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/rEroJSYjDwo&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/l2hPd5gY35M&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_850054"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/espresionismoa-presentation?type=presentation" title="Espresionismoa">Espresionismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=espresionismoa-1229441110728422-2&stripped_title=espresionismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=espresionismoa-1229441110728422-2&stripped_title=espresionismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-87670681047775615792009-03-19T16:32:00.001-07:002009-03-19T16:37:42.385-07:00Fauvismoa<div><div><div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZWP4nAMx4UMHSb4FA_YysIK2WYF7vlCurqIFa2frHNwvsdiWsuWRpmv3CLsmggPAu_00oY4BqOP6pGl5uB-zwY9WgoSfih91r6NQvTL8LDiZCRjduvTTNUy2nLfEfJQwbBrxr-a93KQ/s1600-h/800px-La_Danza.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315046908689847218" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 133px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZWP4nAMx4UMHSb4FA_YysIK2WYF7vlCurqIFa2frHNwvsdiWsuWRpmv3CLsmggPAu_00oY4BqOP6pGl5uB-zwY9WgoSfih91r6NQvTL8LDiZCRjduvTTNUy2nLfEfJQwbBrxr-a93KQ/s200/800px-La_Danza.jpg" border="0" /></a>Fauve-ko taldea ez da homogeneoa eta ez du programa zehatz bat; dena den denak Art Nouveau eta Sinbolismoarena urkakoak dira. Talde honetako partaideak dira Matisse, Marquet, Dufy, Derain, Braque eta Vlaminck. Ez zeuden kezkatuak popularitate falta edo eskandaluarengatik eta ez zuten jarraitu talde politiko bat.<br /><br />Artea bizitzako inpultso bezala ulertzen zuten eta irudiak era kritiko batean egiten hasi ziren. Cezanneren sintesitik urruti aukera bakarra zegoen sentimendua –kolorea – eta eraikuntza –balio plastikoa, bolumena, espazioa –arteko dualismoa konpontzeko eta arreta berezia jarri zuten kolorean. </div><div align="justify"><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/5m-B_15icZA&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPf8Eu_ykGZUeQz-a88WMcbZxQG3f9EilQkpZjFl0U-5kbaG7-BEIk7emPc80rFYflItmZ-XKAgiibdC4XB0OnNvAjGTuX026sSPrBawvXlq2rE80xxW7wLwmvELwMG0HXy1WFFvD3IQ/s1600-h/736px-Vlaminck-TheCircus.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315046759564354802" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 163px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPf8Eu_ykGZUeQz-a88WMcbZxQG3f9EilQkpZjFl0U-5kbaG7-BEIk7emPc80rFYflItmZ-XKAgiibdC4XB0OnNvAjGTuX026sSPrBawvXlq2rE80xxW7wLwmvELwMG0HXy1WFFvD3IQ/s200/736px-Vlaminck-TheCircus.jpg" border="0" /></a>Helburu nagusia kolorea da era plastiko-konstruktibo batean, ikusmenaren egiturazko elementu bezala. Haietako batzuk irudia disolbatu zuten, Van Gogh edo Signac-en lanak jarraituz, prozedura gehigarria ebidentea egiten, irudiaren egitura eta pintzelada separatuak erabiltzen dituzte, nabariak, orden eta erritmo batekin banatuak materiako zentzua ematen dutela, kolorea eta irudiaren eraikuntza.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYiR23WBKTC3QVS__cJE481eA9WAwWtv4I4R82JCDmiD6eM69ASw3b4mZWLCTgs7v6xV_OG5bzURtE441w7yNijLpxbhiMmkIqn3x2OK46hK_94-RWzosiGojN7G6pn9SeoJ6-05DzeQ/s1600-h/Derain.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315046390978031250" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 132px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYiR23WBKTC3QVS__cJE481eA9WAwWtv4I4R82JCDmiD6eM69ASw3b4mZWLCTgs7v6xV_OG5bzURtE441w7yNijLpxbhiMmkIqn3x2OK46hK_94-RWzosiGojN7G6pn9SeoJ6-05DzeQ/s200/Derain.jpg" border="0" /></a>Taldea Frantzian agertu zen 1903 eta 1907 bitartean. Haien estiloa indartsua da, akademizismotik urruti. Haien ezaugarriak dira: izaera liriko eta espresiboa, kolorearen bidez irudikatua; kanpoko eta barruko mundua elkartzeko gogoa; oinarrizko eta sinpleak diren gauzak bilatzen dituzte; gaien artean paisaiak, ibaietako eszenak eta eszena lirikoak irudimenako pisu garrantzitsuaz; errealitatea era subjektibo batean irudikatzen dute; kolorean jartzen dute arreta, kolore puruak, saturatuak, lauak, lerroz inguraturi keta gaiari edo irudiari erreferentziarik egin gabe; sintesi formala; perspektiba espazialaren eliminazioa; formen definizioaren eliminazioa klaroskuroan oinarriturik; kultura exotiko eta primitiboekiko erreferentziak; espazio piktorikoak sortzen zituzten dekorazioko motiboetan oinarrituri keta horma-papera edo artisautzatik hartuta.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8ShpR6s-NRU9NPn5WKuPFObUh5OmHt6sm-8eMK47znMuwRh555uv6PHOLW7dFY0uNHnC5fU0stVpdK1iwDOZbsWbOd48hlptocnxUbSUPHVqtRtW8NkruETmQzpkKAI5AuUXJIKyF3A/s1600-h/Dufy.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5315046198711122962" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8ShpR6s-NRU9NPn5WKuPFObUh5OmHt6sm-8eMK47znMuwRh555uv6PHOLW7dFY0uNHnC5fU0stVpdK1iwDOZbsWbOd48hlptocnxUbSUPHVqtRtW8NkruETmQzpkKAI5AuUXJIKyF3A/s200/Dufy.jpg" border="0" /></a>Haien eragina mugimendu desberdinetatik dator: inpresionistengandik kolorea, kolorearekiko poza, eguneroko gaiak, paisaiak, barrualdeak, erretratuak eta bodegoiak hartzen dituzte. Postinpresionistengandik zonatako banaketa, kolorearen plenitudea, Gauguin-en zentzu dekoratiboa, Van Gogh-en natura bizia. Germaniar espresionismotik kolore puru eta indartsua hartu zuten, modelatuaren falta, lerro gogorra et azuzena, sentsualitate dinamikoa eta artistaren interpretazio subjektiboa. Kultura exotikoetatik kolorearen aberastasuna eta erreferentzia formalak hartu zituzten. </div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_848206"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/fauvismoa-presentation?type=powerpoint" title="Fauvismoa">Fauvismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=fauvismoa-1229383106755537-2&stripped_title=fauvismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=fauvismoa-1229383106755537-2&stripped_title=fauvismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>.</div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-90062099669083544882009-03-18T02:51:00.000-07:002009-03-18T03:16:07.326-07:00Arkitekturako azken joerak<div align="justify">XX. mendearen erdialdetik arkitekturak aldaketa handiak ezagutu ditu. Alde batetik, planifikazio urbanistikoarekiko interesak inplikatzen du ez bakarrik eraikuntzak egitea baizik eta baita kokatzen diren tokiekiko harremana eta hauen erlazioa eragin fisiko, sozial eta ekonomikoarenkin. Bestalde, material berrien eta iraultzaileen garapenak posible egin zuen lehen pentsaezinak ziren eraikuntza batzuk egitea.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/pUNbWzQIWHQ&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Arkitektura berritzailea</strong><br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi93niziLApGlUMP7BBLtg5wH63EM6VwcsyX7PGCHUN95LB3442fqVAaj3vf99ARq0wJ1t-4QwgodsP6N7sZnMwCUarEY_2u6RWxQZ0P4AzdmN6jTB8eO18fZZ75IQdGSV7JhTqwTGqQQ/s1600-h/SydneyOperaHouse.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314468204789211602" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 90px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi93niziLApGlUMP7BBLtg5wH63EM6VwcsyX7PGCHUN95LB3442fqVAaj3vf99ARq0wJ1t-4QwgodsP6N7sZnMwCUarEY_2u6RWxQZ0P4AzdmN6jTB8eO18fZZ75IQdGSV7JhTqwTGqQQ/s200/SydneyOperaHouse.jpg" border="0" /></a>Arkitekto eta injeniarien irudimena konbinatzen du materialen eragin estetikoarekin, zementu erreforzatuaren erabilera bezala. Egiturako konponketak iraultzaileak dira eta, gainera, material industrialek espazio sofistikatua, argiaren banaketa eta ukimeneko kalitateak baloratzea posible egiten dute. Arkitektura honetako aurrelaria Alvar Aalto da. Mugimendu honetako beste arkitektoak dira Eero Saarinen, Nervi, Utzon edo Kahn. Haien nortasuneko sinboloa da material industrialaren erabilera egiturako arazo konplikatuak konpontzeko.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/ABgI84p52pQ&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><strong>Nazioarteko estiloa</strong><br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicOkzidamyVOQPVaBbJ8sH40tLZcYZ__uiel1d9whcBLmGzmnIdqJTYmDf34D0BxuUQ9q6JROJpM2BwECP6Ctbp4bK3G3HwPBAM6NZvbXAvIIr7IEvyITVBNjWDoO7-cbGjeNUOMgyiQ/s1600-h/Kenzo+Tange.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314467790380504658" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicOkzidamyVOQPVaBbJ8sH40tLZcYZ__uiel1d9whcBLmGzmnIdqJTYmDf34D0BxuUQ9q6JROJpM2BwECP6Ctbp4bK3G3HwPBAM6NZvbXAvIIr7IEvyITVBNjWDoO7-cbGjeNUOMgyiQ/s200/Kenzo+Tange.jpg" border="0" /></a>Estilo honek bere sustraiak ditu Bauhausen eta EEBBetan garatu zen Mies van der Rohe eta honen ikasleen eraginari esker. Estilo hau aproposa da apartamentu metropolitano handietarako edo bulegoetako dorretarako. Eraikuntza hauek erakutsi zuten hain botere ekonomikoa eta eskala handiko eraikuntzaren efizientzia modulua behin eta berriro errepika daitekelako. Barne espazioak estandarizatu ziren, prebisibleak ziren eta kanpoaldeek barneko monotonia islatzen zuten. Kristelezko kutxak ubikuoak ziren. Klasizismo austero baten adibidea konsideratzen badira ere nahiko inpersonalak dira. Estilo honetan lan egiten duten arkitektoak dira Stirling, Kenzo Tange edo Philip Johnson.<br /><br /><strong>Arkitektura post-modernoa</strong><br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivd5emPqXWlhUOpSi0zMMqLH3JaNvZXpM8sFTWTz3_mCxYQE6_GdYpjlDHVJpfs33b0Y09wXxGua3OzsdpkapHV-HdIcVgTrv867krOeER2R2X4YuZchPyd377Oz8dqJLR-21nUDcmtg/s1600-h/Meier.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314467262831807698" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivd5emPqXWlhUOpSi0zMMqLH3JaNvZXpM8sFTWTz3_mCxYQE6_GdYpjlDHVJpfs33b0Y09wXxGua3OzsdpkapHV-HdIcVgTrv867krOeER2R2X4YuZchPyd377Oz8dqJLR-21nUDcmtg/s200/Meier.jpg" border="0" /></a>1965 eta 1980 bitartean kritikoak ziren arkitektoak hasi ziren beste joerak jarraitzen, nahiz eta estilo komun bat ez izan. Postmodernistek indibidualitatea, intimitatea, konplexutasuna eta batzutan umorea ere baloratzen dute. Arkitekto batzuk, Venturi kasu, edozein eraikuntza arkitektura izan zitekeela mantentzen zuen, independienteki gasolindegiak edo janari azkarreko jatetxeak izan. Lan batzuk estilo zaharreko erreferentziak dituzte eta koloreak erabiltzen dituzte. Mugimendu honetako arkitektoak dira Graves, Meier, Jahn edo Moore. </div><div align="justify"><div><embed src="http://www.youtube.com/v/UAzoi8Yz-RE&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><div align="justify"><strong>High-Tech eta Dekonstruktibismoa</strong> </div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQG2W3gJKHGLXQyY-u02zisnq04FpfpyiPtG9GL1bEpLwmMyE7_elJ5RwXwCBlFKq6iRqhEc4n0Lft_FfObAsd4Vv3szx_TWrJzNZ5cl2rS5c1wt4uBEZ_QNbPUOEkMsS37Pf1vJBr_Q/s1600-h/Rogers.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314466766211803874" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 141px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQG2W3gJKHGLXQyY-u02zisnq04FpfpyiPtG9GL1bEpLwmMyE7_elJ5RwXwCBlFKq6iRqhEc4n0Lft_FfObAsd4Vv3szx_TWrJzNZ5cl2rS5c1wt4uBEZ_QNbPUOEkMsS37Pf1vJBr_Q/s200/Rogers.jpg" border="0" /></a><br />High-Tech estiloa 1970 eta 1980etan garatu zen Richar Rogers, Renzo Piano eta Norman Forter arkitektoekin. Bere hasierak XIX. mendean aurkitzen dira, teknika industrial eta material berriak, lehen injenieritzako lanetan erabiltzen zirela arkitekturan erabiltzen hasi zirenean. Eraikuntza hauek altzairu eta kristalez egiten dira eta erabiltzen duten teknologia era berritzaile batean aplikatzen dute makenako inpresio ematen eta arreta deitu nahian haien egiturako elementuetara.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/JVGxUiMX5oc&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYpEXyOMhvuqJLPjguXRktboqRhQMFuTn3MA4H_1-j8W-KEUyzpXKviRwGyTHc6ghlPCZqI4556fOe46hhpM2ZlFHh7OUMmEU0M0CPn3VCOw_By3kLZPYT98O9MwTaujUIZjGIe09BSg/s1600-h/Guggenheim_Bilbao.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314465934885219970" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYpEXyOMhvuqJLPjguXRktboqRhQMFuTn3MA4H_1-j8W-KEUyzpXKviRwGyTHc6ghlPCZqI4556fOe46hhpM2ZlFHh7OUMmEU0M0CPn3VCOw_By3kLZPYT98O9MwTaujUIZjGIe09BSg/s200/Guggenheim_Bilbao.jpg" border="0" /></a>Postmodernismoa ez da arkitekturako abangoardiako azken pausoa. High-Tech hurbilketa erabat desberdina inplikatzen du eta eraikuntzako egitura eta operaziozko aspektuak azpimarratzen dira, bistan utziz tuberiak edo euskarriak. Dekonstruktibismo hitza erabiltzen da forma hautsiak erakusten dituzten eraikuntzak deskribatzeko. Oreka eta armoniako ideia arruntak ez dituzte errespetatzen. Frank Gehry edo Zaha Hadid-en lanak estilo honetako adibide onak dira.</div><div align="justify"> </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/ROxfNWtIglU&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_882603"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/azken-joerak-arkitekturan-presentation?type=presentation" title="Azken joerak arkitekturan">Azken joerak arkitekturan</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=azken-joerak-arkitekturan-1230765668000121-2&stripped_title=azken-joerak-arkitekturan-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=azken-joerak-arkitekturan-1230765668000121-2&stripped_title=azken-joerak-arkitekturan-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/joerak">joerak</a> <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/azken">azken</a>)</div></div></div></div><br /></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-38674965962793203022009-03-17T16:38:00.000-07:002009-03-17T16:49:44.555-07:00Arkitektura OrganizistaArkitektura organiko bezala ulertzen dugu arkitekturako edozein forma potasioko nitratoari lotuta. Ideia hau formulatu zuen Frank Lloyd Wright. <div><div><div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/i_aD1rA_p5c&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify">Arkitektura hau definitzen da barrualdea errealitate bat bezala ulertzen duelako; oinplano askea eta flexiblea eta atmosferako jarraipena posible egiten duelako. Barrualde eta kanpoaldearen arteko lotura dago, material naturalak erabiltzen dira eta etxea ulertzen da babeserako toki bat bezala.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8rLQijk2QjM8CEM4ghd3TTkirod_O465mStCyT7ltrPlq0mviWSO7YJ8iLxBJwgAao38wnU-5dwEIrGmbNTHiHH8xb1JLbcX_TGum273uYKS0niy15xQLEI04QQhQnGfWS6w0jNMIZA/s1600-h/800px-ImperialHotelFacade.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314307305699666994" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 132px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8rLQijk2QjM8CEM4ghd3TTkirod_O465mStCyT7ltrPlq0mviWSO7YJ8iLxBJwgAao38wnU-5dwEIrGmbNTHiHH8xb1JLbcX_TGum273uYKS0niy15xQLEI04QQhQnGfWS6w0jNMIZA/s200/800px-ImperialHotelFacade.jpg" border="0" /></a><br />Wright-ekin arrazionalismoa ahazten hasi en eta arkitekturako forma berriak hasi ziren agertzen. Arkitekto amerikano hau Tokiora joan zen eta bertan japoniar arkitektura aurkitu zuen. Jaso zuen beste eragin bat Maya tenpluena da. Eragin barietate handi hau kontutan izanik Wright-ek formakuntza kosmopolita izan zuela esan daiteke.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjffa8fKtNrDTXXgVTt8E04poy-v7qjJk4zzQfs5YS_Sq2zaZNj9X5JXKy4aOblfAYTpWRoJDbllGiBwqB3-fphbfXFdUSfjrUx_1JUHgpnp74KpGZn-nHuQMjzA2ep-qXQ9wmq4EoLmA/s1600-h/800px-Robie_House.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314307107856227330" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 131px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjffa8fKtNrDTXXgVTt8E04poy-v7qjJk4zzQfs5YS_Sq2zaZNj9X5JXKy4aOblfAYTpWRoJDbllGiBwqB3-fphbfXFdUSfjrUx_1JUHgpnp74KpGZn-nHuQMjzA2ep-qXQ9wmq4EoLmA/s200/800px-Robie_House.jpg" border="0" /></a>Bere hasierak Chicagoko eskolarekin lotuak daude baina laster bere estilo propioa garatu zuen. Garai desberdinetatik pasatu zuen, Praderako etxeak bezala, arkitektura organikoa praktikan jartzeko lehenengo saiakera bat. Espazio sinple eta funtzionalak dira eta nahiko isolatuak haien biztanleen pribazitatea ziurtatzeko. Normalean maila desberdinetan eraikiak daude, beti lurretik separatuak japoniar arkitekturan bezala. Talde honetakoa da Robbie House.<br /><br />Eraikuntza publikoa keta pribatuak egiten jarraitu zuen bere filosofia aplikatuz. Obra esanguratsuenetariko bat Ur-jauziko Etxea da, Pensilvanian. Etxe honekin natura eta arkitektura erabat elkartuz ituen. Terraza desberdinek maila desberdinetan eraikitzeko aukera ematen dute eta kristalak hormak disolbatzen ditu barrualdea eta kanpoaldea harremanetan jarriz. Material desberdinak erabili zituen, harria, kristala eta zementua konbinatuz. </div><div align="justify"> <embed src="http://www.youtube.com/v/19IsCyGskU4&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilRDeaw9IdpTiafk9sBAOjN5HC-4e2bWG33pbFFJCIw5B0MZ_SgWOyh36ZWIeVsmSi626GxpTY2A6Wpun-RQo8b4_flRpN3XXnT_T_X3ezIIDm0pZrVrxAhrWvBOA32yWvHEY705HUXQ/s1600-h/Guggenheim_museum_exterior.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314306810272320578" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilRDeaw9IdpTiafk9sBAOjN5HC-4e2bWG33pbFFJCIw5B0MZ_SgWOyh36ZWIeVsmSi626GxpTY2A6Wpun-RQo8b4_flRpN3XXnT_T_X3ezIIDm0pZrVrxAhrWvBOA32yWvHEY705HUXQ/s200/Guggenheim_museum_exterior.jpg" border="0" /></a>Beste proiektuetan forma bihurgunetsuekin jolastu zuen, New York-eko Guggenheim museoan bezala. Museo honetan ondo argiztatutako espazioak nahi zituen baina argia ezin zen hormetan islatu. Era berean eraikuntzak aukera ematen du aldapa batetik ibiltzeko era jarrai batean, hausturako elementurik gabe artelanak erakusteko.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrne50HNk8Q7UA_K9od_B4eo8Xv9Wq9YNmeXz5SkwZih-cO5OCm7SrpUMJRGYRUs0BHGupR2FSaWAoXVgOFUp9ShyphenhyphenvclSyFSe5lF8IdqnNayrNDfswHnYR8_R1fPi2oAZyZDe-oZcGkQ/s1600-h/Aalto-Theater_02.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314306608090781682" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 134px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrne50HNk8Q7UA_K9od_B4eo8Xv9Wq9YNmeXz5SkwZih-cO5OCm7SrpUMJRGYRUs0BHGupR2FSaWAoXVgOFUp9ShyphenhyphenvclSyFSe5lF8IdqnNayrNDfswHnYR8_R1fPi2oAZyZDe-oZcGkQ/s200/Aalto-Theater_02.jpg" border="0" /></a>Wright ondoren arkitekturaren ezaugarria dibertsitatea da. 50. hamarkadako artista esanguratsuenetariko bat Alvar Aalto finlandiarra da. Bere lanak arrazionalismoz beteta daude eta espiritu hori herriko tradizioa eta materialekin konbinatu zuen, nagusiki egurrarekin oso arrunta dela bere jatorrizko tokian. Bere eraikuntzak epelak dira eta gizakientzat pentsatuak daude, haien dimentsioak izaten gizakiek behar dituztenak. Honetan Wright-en eragina nabaria da. Aaltore heldutasunek olanek funtzionalitate/expresionismoa eta giza estiloa konbinatzen dituzte eta arrakasta handiz aplikatuz iren liburutegietan, zentro zibikoetan, elizetan eta etxeetan. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvz_EY-_ZSM7fP5Gyy2cYSvPCd8KzIqJET663VF557Iim3-RzVzKHO5DX6hlBM87-VzA5s6elis0OxeJUJo-XRHZw9HOJpofjn1jmjruzML_esWQMzbwpLefNCy8whLbFdzYsgV_E46w/s1600-h/Helsinki_University_of_Technology_auditorium.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314306245257739938" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 129px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvz_EY-_ZSM7fP5Gyy2cYSvPCd8KzIqJET663VF557Iim3-RzVzKHO5DX6hlBM87-VzA5s6elis0OxeJUJo-XRHZw9HOJpofjn1jmjruzML_esWQMzbwpLefNCy8whLbFdzYsgV_E46w/s200/Helsinki_University_of_Technology_auditorium.jpg" border="0" /></a></div><br /><div align="justify"></div><div align="justify">Aaltok elementuak nazioarteko estilotik hartu bazituen ere, testura, kolorea eta egitura era kreatibo batean konbinatuz ituen. Arkitektura modernoko eredu generikoak errefinatu zituen. Bere diseinuak esanguratsuak dira tokia, materiala eta formara egokitzen direlako. </div><div align="justify"> </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/5cbZy1Gx5P0&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_851500"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/organizismoa-eta-50eko-hamarkadako-arkitektura-presentation?type=powerpoint" title="Organizismoa eta 50.eko hamarkadako arkitektura.">Organizismoa eta 50.eko hamarkadako arkitektura.</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=organizismoa-eta-50eko-arkitektura-1229466495305964-2&stripped_title=organizismoa-eta-50eko-hamarkadako-arkitektura-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=organizismoa-eta-50eko-arkitektura-1229466495305964-2&stripped_title=organizismoa-eta-50eko-hamarkadako-arkitektura-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/organizismoa">organizismoa</a> <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/arkitektura">arkitektura</a>)</div></div></div><div align="justify"> </div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-60603402465286712442009-03-17T07:41:00.000-07:002009-03-17T07:50:07.590-07:00Arrazionalismoa<div><div><div><div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf9XFWHc5aM3dQ6bVDaSvrb2xCZc5M8LbkNI9VDMu806xDQHB6q2yRmNBIXSPHw0no6M-fDVxZDOIn2KvsdQu6V1qIX99oxahAbYHh2JXcLgRRjkI08gWDZCckp0OKgug5LsVtlCB1NA/s1600-h/United_Nations_HQ_-_New_York_City.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314168346100859810" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 137px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf9XFWHc5aM3dQ6bVDaSvrb2xCZc5M8LbkNI9VDMu806xDQHB6q2yRmNBIXSPHw0no6M-fDVxZDOIn2KvsdQu6V1qIX99oxahAbYHh2JXcLgRRjkI08gWDZCckp0OKgug5LsVtlCB1NA/s200/United_Nations_HQ_-_New_York_City.jpg" border="0" /></a>Arrazionalismo bezala ezagututako mugimenduak XX. mendeko arkitekturako pertsonalitate nagusiak elkartu zituen. Haien lana eta teoriak banakakoak dira baina komunean dute haien formen sinpletasuna eta hauetako bakoitzak bere funtzioa duela.<br /><br />Material industrialak erabiltzen zituen, zementua gehien bat. Material merkea da, egokitzeko erraza, erregaitza, ez-korrosiboa eta eskeletoa egiteko aukera ematen duela, oinplanoa libre utziz. Gainera, serietan egitea eskaintzen du. Beste materialekin konbinatu daiteke altzairua, kristala edo adreilua.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/r2nJiAiD6AY&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br />Horma ez da euskarria eta eskeleto arina bihurtzen da, bakarrik ixteko, leiho kopuru batekin zeinetatik argia eraikuntza barruan sartzen den. Euskarriak sekzio desberdineko pilareak dira, altzairu edo zementuzkoak. Estalkiak, orokorki, dintelduak izaten dira eta euskarrian eusten dira eskeletoa osatuz, eraikuntzari argia eta pisu-gabeko inpresio emanez.<br /><br />Elementu dekoratiboak desagertzen dira forma puruaren mesedetan. Proportzioari, sinpletasunari eta asimetriari buruzko kezka bat dago. Barne espazioa oinplano librean oinarritzen da eta bihurgunetsuak eta askeak izan daitezke, funtzioari egokituz. Kanpoan proiekzioak, behe mailako askatasunak eta terraza horizontalak irudia osatzen dute.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVhfcczSkBJ0Z0-lnqA_W0MRbEl5DhjyNLB9qXgt3CuURYlN0zCLnCoGlo6TH9EKObuH-OoXYrDOfhF_UjJL3AsvGz5n8ibHS3sU1qiOsBH_WVR5Wl9DZZ7EJLvYA1SxugATEQAPqnsQ/s1600-h/800px-Barcelona_mies_v_d_rohe_pavillon_weltausstellung1999_03.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314168084042705154" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 118px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVhfcczSkBJ0Z0-lnqA_W0MRbEl5DhjyNLB9qXgt3CuURYlN0zCLnCoGlo6TH9EKObuH-OoXYrDOfhF_UjJL3AsvGz5n8ibHS3sU1qiOsBH_WVR5Wl9DZZ7EJLvYA1SxugATEQAPqnsQ/s200/800px-Barcelona_mies_v_d_rohe_pavillon_weltausstellung1999_03.jpg" border="0" /></a>Urbanismoari buruzko interesa dago jendea akomodatu nahi dutelako ohitura berrien arabera eta taldetan antolatuak, formula berriak proposatuz, hiri-lorategiak edo hiri industrialak bezala. Eraikuntza esanguratsuenak etxe sozialak, zeru-arraskaria, eraikuntza administratiboak, antzokiak, auditorumak eta estadioak dira.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFSCqBfOTH_hG6SH9yDfO8fbQUFcKiRAhW4Nk7tX6bBApGWZ5dKS52mqshhnf9bLpUh2x6qprCstj1oVx7vbo7Ar2jr_PWeTeBnNRBGGZ3wtpDBF9KTeq5t7XmD2Ag3gg9VPq16VepAA/s1600-h/450px-Seagrambuilding.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314167976473934658" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFSCqBfOTH_hG6SH9yDfO8fbQUFcKiRAhW4Nk7tX6bBApGWZ5dKS52mqshhnf9bLpUh2x6qprCstj1oVx7vbo7Ar2jr_PWeTeBnNRBGGZ3wtpDBF9KTeq5t7XmD2Ag3gg9VPq16VepAA/s200/450px-Seagrambuilding.jpg" border="0" /></a>Lotura estuak daude arrazionalismoa eta beste arte mugimenduen artean, Bauhaus bezala. Hau ikusten da Mies van der Rohe, Germaniar mugimendu kide eta arkitektura arrazionalaren adibiderik onenetariko bat. Bere lana iraultzailea zen Berlinen bere lehenengo bulegoetako eraikuntza proiektatu zuenetik 1919an. Ondoren etxeak diseinatu zituen eta 1929an Bartzelonako Erakusketa Unibertsalerako Germaniar pabilioia egin zuen. Eraikuntza honetan material berrien erabilera erakutsi zuen, bolumen argia eta horma-gortina erabiliz ohikoa erabili beharrean. EEBBetara emigratu zuen non zeru-arraskariak eraiki zituen kristalezko kutxa izugarriak ematen dutela eta zeinetan formen purutasunarekiko zaletasuna erakutsi zuen. </div><div align="justify"><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/1ZEobzOmnbs&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixrMf7ehmH3plq39VM9DEVZBC9WpXdb-VlHAQfGZx-BL9Ns612Mp6nKaJFA-qAdH6epH9GCMPVbZ0r67D0qs2_OYolTnyt3qzGPLKW7AS_cDECjpAAETE0xlspvlRqyvIgR7pqEBVL3w/s1600-h/800px-Unit%25C3%25A9_d%2527Habitation%252C_Firminy_%2528rucativava%2529.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314167804437106866" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixrMf7ehmH3plq39VM9DEVZBC9WpXdb-VlHAQfGZx-BL9Ns612Mp6nKaJFA-qAdH6epH9GCMPVbZ0r67D0qs2_OYolTnyt3qzGPLKW7AS_cDECjpAAETE0xlspvlRqyvIgR7pqEBVL3w/s200/800px-Unit%25C3%25A9_d%2527Habitation%252C_Firminy_%2528rucativava%2529.jpg" border="0" /></a>Le Corbusier-rek, Suitzan jaioa, bere lana Frantzian garatu zuen. Zementuaren erabilera ikasi zuen eta laster serietako ekoizpenarekin hasi zen. Hiriak diseinatu zituen ere biztanleen kopuru zehatz baterako (hiru milioi inguruan). 1926an bere lan esanguratsuenetariko bat egin zuen: Savoye bila, Mediterranear inspirazioko zementuzko egitura bat zeinean bere arkitekturako bost puntuak agertzen diren: “pilotis”-en erabilera, euskarri bat egitura lurretik separatzen duela baina espazioa moztu gabe; fatxada askea, terraza-lorategia teilatu lauak direlako; leihoen biderketa: jarraituak, marko metalikoz; oinplano askea horma euskarria ez delako. Teoria egin zuen baina ez da utopiko bat bere proiektuak egin zituelako, Marseilako Unité d’ Habitation-en bezala, l<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtg86yQuuHISvH2AcOoJYnVWxGM_1y2ZXnhOTP7doRLkDBajp3KTrLqVpDEmAdqMBNm2aJYPCPBZycANNbnbt0p3OrzpMLGa7ahPN7bzI3JCuKRlXv4ETLba8nI29iD6dFdtdHBI6E8w/s1600-h/800px-Ronchamp.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5314167495047175474" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 133px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtg86yQuuHISvH2AcOoJYnVWxGM_1y2ZXnhOTP7doRLkDBajp3KTrLqVpDEmAdqMBNm2aJYPCPBZycANNbnbt0p3OrzpMLGa7ahPN7bzI3JCuKRlXv4ETLba8nI29iD6dFdtdHBI6E8w/s200/800px-Ronchamp.jpg" border="0" /></a>angileen familientzako etxeak zirela.<br /></div><br /><div align="justify"><br />Bere karrerako amaiera bere arrazionalismoa aldatu zuen organizismora hurbiltzeko bere lan maisu batean ikusten den bezala: Notre Dame du Haut, Ronchamp-en.</div><div align="justify"> </div><div align="justify"> </div><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/-X7K9uNONes&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_827243"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/arrazionalismoa-presentation?type=powerpoint" title="Arrazionalismoa">Arrazionalismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=arrationalism-1228692311196193-8&stripped_title=arrazionalismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=arrationalism-1228692311196193-8&stripped_title=arrazionalismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/arkitektura">arkitektura</a> <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/arrazionalismoa">arrazionalismoa</a>)</div></div></div></div></div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-41853975572119650262009-03-12T16:21:00.000-07:002009-03-12T16:27:31.621-07:00Abangoardia eta Arkitektura<div align="justify">XX. mendea abangoardien garaia izan zen. Hauek arte plastikoetan garatu baziren ere, arkitekturan eragina izan zuten, De Stijl edo Neoplastizismoa eta Errusiar Konstruktibismoa bezala. Bi mugimenduak Bauhauseko garaikideak izan ziren. </div><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx-rh3ED77tqf5P3bblw6AtwHiD4YKwOJVWEW1_UQ3tO2M3f-0bxHyyfwSj4vn65kd2jpQUPl8EE8XDtWD9oSHL-BQsK_9nj1E16dwZEPIJKrXWvikazkM-J7cUg_K4olsg8hQCeEGBQ/s1600-h/800px-Rietveld_Schröderhuis.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5312446378321682834" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx-rh3ED77tqf5P3bblw6AtwHiD4YKwOJVWEW1_UQ3tO2M3f-0bxHyyfwSj4vn65kd2jpQUPl8EE8XDtWD9oSHL-BQsK_9nj1E16dwZEPIJKrXWvikazkM-J7cUg_K4olsg8hQCeEGBQ/s200/800px-Rietveld_Schr%25C3%25B6derhuis.jpg" border="0" /></a>Hiru pertsonaiekin lotutak daude: Mondrian eta Van Doesburg pintoreak eta Rietveld arkitektoa eta altzari egilea. De Stijl lehenengo aizan zen Mondrianen pintura post-kubistetarekin erlazionatua, lerro horizontal eta bertikalekin. Lan hauek bilakatu ziren forma geometrikoetan eta elementu ortogonaletan lehen mailako kolorez eginak. 1917an Rietveld-ek aulkia gorri/urdina egin zuen eta neoplastizismoko estetika hiru dimentsioetan proiektatu zuen. Van Doesburg Bauhauseko irakaslea izan zen garai batean eta honekin bere estiloa zabaldu zuen. El Lissitzky errusiarrak berarengan eragin aizan zuen eta arkitektura hipotetikoa egiten has izen, elementua simetrikoekin suspendituriko panelekin eta forma bolumetrikoekin. </div><div align="justify"><br />Arkitektura honetako ezaugarriak Van Doesburg-ek finkatuz ituen: formak ez dituzte beste estiloak imitatzen; elementu plastikoei arreta berezia ematen diete, funtzioa, masa, azalera, denbora, espazioa, argia, kolorea eta materialarekin batera; arkitektura ekonomiko eta funtzionala da; ez dauka estilo zehatzak jarraitzen duen formula bat eta eraikuntzak ez dira monumentalak, espaziora irekitzen diren formak baizik; oinplanoa oinarrizkoa da baina horma ez da itxia eraikuntza ixten badute ere; antikubikoa da eta azalerek joera zentrifugoa dute simetria eta errepikapena baztertzen diren bitartean; eraikuntzak ez dauka fronte zehatz bat eta koloreak balio plastikoa du, baina ez da dekoraturiko arkitektura bat eta ez du neoplastizismoko sintesia izan nahi. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBWAv802wPqOz-IuT7HWZS2yoxv0wJFLAgfChFSfKEipwTk56Iw0ZtlN5Er9y6bBovKzuphkZMgynAxnBIGowuaqtefMOuCO8RVb0Xsfv0RuHqrfVQJGIxHe33y71v4m4_Jz-5g-qafg/s1600-h/424px-Rietveld_chair_1b.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5312446006787754914" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 142px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBWAv802wPqOz-IuT7HWZS2yoxv0wJFLAgfChFSfKEipwTk56Iw0ZtlN5Er9y6bBovKzuphkZMgynAxnBIGowuaqtefMOuCO8RVb0Xsfv0RuHqrfVQJGIxHe33y71v4m4_Jz-5g-qafg/s200/424px-Rietveld_chair_1b.jpg" border="0" /></a></div><br /><div align="justify"><br /></div><br /><div align="justify">De Stijl-eko joera unibertsalak laster utz izion bidea beste arte objektiboagoari. Esate baterako, Rietveld-en Schroder Etxea, 1924an Utrecht-en egina –horma mugikorrekin eta dinamikoa –neoplastizismoko idealak irudikatzen zituen objektuek espazioan flotatzen zutelako baina jarrera arkitektonikoa teknikoarekin hasi zen. De Stijl-eko proiektuak bilakaera bat behar zuen gizarteko kezkei erantzuteko. Jendearentzat arkitektura bat sortzeko gogoa arkitektura modernoaren helburu bat bihurtu zen. </div><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/wTeWgLKE4_k&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><div align="justify">Errusiar Konstruktibismoa 1913 eta 1940 bitartean aktiboa egon zen. Errusiar abangoardiak sortuta, laster zabaldu zen kontinentean zehar. Abstraktua da erabat eta modernizazioarekiko joera dauka. Gaiak geometrikoak dira, esperimentalak, eta gutxitan hunkigarriak. Forma objektiboak, esanahi unibertsalekoak, egokiagoak ziren mugimendurako subjektiboak edo indibidualistak baino. Gaiak nahiko minimal dira, eta artelana oinarrizko elementuetan apurtzen da. Medio berriak erabiltzen ziren lanak sortzeko, eta honek lagundu zion estilo berriaren agerpenari. Ordenako arte azen eta hau desideragarria zen Lehen Mundu Gerraren ondoren mugimendua hasi zenean eta ulertzeko beharraz hitz egiten zuen. Artista famatuen artean Vladimir Tatlin, Kasimir Malevich, Alexandra Exter, Robert Adams eta El Lissitzky daude. </div><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbV_zkvbxPwHPPOWnk2XcaXNl_bt21Uv1L1-v-3cZT6_zPkFYFZmcoN0MrbTcn1gaWQzafHPfOt6Mm3UEEvEdPm6_O4sK40kESQJvAELMlbly1F6371dsY4kvnoXY3jrnMnpge0_WOCQ/s1600-h/Tatlin"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5312445693313697362" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 148px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbV_zkvbxPwHPPOWnk2XcaXNl_bt21Uv1L1-v-3cZT6_zPkFYFZmcoN0MrbTcn1gaWQzafHPfOt6Mm3UEEvEdPm6_O4sK40kESQJvAELMlbly1F6371dsY4kvnoXY3jrnMnpge0_WOCQ/s200/Tatlin%2527sTower.jpg" border="0" /></a>Tatlinen lan ezagunena Hirugarren Internazionaleko Monumentua da (Mosku 1919-1920), 6,7 metrotako burdinezko armazoi bat zilindro baten erreboluziotik sortuta, kubo eta kono batekin, dena kristalez egina, eskala masiboan egiteko. 1917ko iraultzaren ondoren Tatlinek (Konstruktibismoaren aita bezala kontsideratua) Hezkuntzako Komisario aizan zen eta jendea artearen inguruan hezteko helburua zuten. Garai honetan benetako materia espazioan erabiltzeko baimen ofiziala lortu zuen. Bere proiektua arkitekturako sinbolo bat izan zen bai Errusian baita arkitektura modernoan ere.</div><div align="justify"></div><br /><br /><p><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/3P18XmwRKgM&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed> </p><p><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_835620"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/abangoardiako-arkitektura-presentation?type=powerpoint" title="Abangoardiako arkitektura">Abangoardiako arkitektura</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardiako-arkitektura-1228913505212608-1&stripped_title=abangoardiako-arkitektura-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=abangoardiako-arkitektura-1228913505212608-1&stripped_title=abangoardiako-arkitektura-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/abangoardia">abangoardia.</a> <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/arkitektura">arkitektura</a>)</div></div></p>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-49116013854412109762009-03-11T06:00:00.000-07:002009-03-11T06:10:26.951-07:00Bauhaus<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjedm5FqprXGAt9SLUnOtxPGSz2Yvw5cZqd8cP3tmvlzCyT71blDX5U8_3wFj2v5LblOOyMmPEOsGdyDdwpJrNhbbS2EHbIuxZYAFGI30OYsahJ0RYJQVFSlRjWJQRHkIKZH-JO7-K1cw/s1600-h/Bauhaus_logo.png"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311916229045020674" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 183px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjedm5FqprXGAt9SLUnOtxPGSz2Yvw5cZqd8cP3tmvlzCyT71blDX5U8_3wFj2v5LblOOyMmPEOsGdyDdwpJrNhbbS2EHbIuxZYAFGI30OYsahJ0RYJQVFSlRjWJQRHkIKZH-JO7-K1cw/s200/Bauhaus_logo.png" border="0" /></a>Walter Gropius-ek Alemanian fundatu zuen ikastetxe experimentala bezala non arkitektura eta diseinua elkartuko ziren. 30en hamarkan honen gainbehera hasi zen baina eragin handikoa izan zen beste herrietan zeinetara honen partaideak joan ziren.</div><br /><div align="justify">Bauhaus estiloa arkitektura eta diseinu modernoan eragin handiko estilo bat izan da. Eragin sakona izan zuen artean, arkitekturan, diseinu grafikoak, barruko diseinuan eta tipografian.</div><br /><div align="justify">Ikastetxea Alemaniako hiru hirietan egon zen (Weimar 1919tik 1925era, Dessau 1925tik 1932ra eta Berlin 1932tik 1933ra), hiru arkitekto zuzendari desberdinekin: Gropius (1919-27), Meyer (1927-30) eta Mies van der Rohe (1930-33), eskola naziek itxi zuten arte. Aldaketen arrazoiak norabide, teknika, instruktoreak eta politikaren araberakoak izan ziren.</div><br /><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEha3PFdpaZyjHGfl15IhifoSa5H5aLu4dPzNPO6UMrfxaxt-ENDxnX7MVaMjpBdRlyiBPrFmPmVay762ZoWfkyNySlNOrn-uhzTOf7ZOlM3_kLzFwzzHLeKeuBOh60kbqGm76lIWEbglg/s1600-h/Fagus-Werke-01.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311916081225291714" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEha3PFdpaZyjHGfl15IhifoSa5H5aLu4dPzNPO6UMrfxaxt-ENDxnX7MVaMjpBdRlyiBPrFmPmVay762ZoWfkyNySlNOrn-uhzTOf7ZOlM3_kLzFwzzHLeKeuBOh60kbqGm76lIWEbglg/s200/Fagus-Werke-01.jpg" border="0" /></a>Bauhausen fundazioa Alemaniako egoera politiko eta kulturala berezia zenean egin zen. Lehen Mundu Gerran garaitua, monarkia erorita eta zentsuraren desagerpena Weimarren Errepublikarekin experimentazio erradikalaren zabaltzea ekarri zuen, aurreko erregimenak baztertutako korronte guztiak berpiztuz. Ezkerreko ideologiako Alemaniar askok Errusiar Iraultzako eraginak izan zituzten, konstruktibismoarena, esate baterako. Gropiusek ez zituen konpartitzen ideia erradikal hauek eta Bauhaus erabak apolitikoa zela esan zuen. Baita oso garrantzitsua izan zen XIX. mendeko britaniar diseinatzaile William Morris-en eragina izan zen, arteak gizarteko beharrak bete behar dituela eta horretarako ez dela bereiztu behar forma eta funtzioaren artean esan zuelako. Beraz Bauhaus estiloa, Nazioarteko Estilo bezala ezagutzen dela, dekorazioen falta eta funtzio eta objektuen arteko armonian oinarritu zen. </div><div align="justify"><br />Bauhaueseko eragin garrantzitsuena modernismoa izan zen Alemanian Lehen Mundu Gerra baino lehenago zabaldua egon zela, nahiz eta kontserbadorea izan. Berrikuntzen diseinua, normalean Gropious eta Bauhausekin lotuak –formak erradikalki sinplifikatuak, funtzionalitateko arrazionalismoa eta masa ekoizpeneko ideia posible zen adostea indibiduaren espiritu artistikoarekin –Alemanian garatu ziren bertan Bauhaus fundatua izan zelako.</div><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi657G_32dCnolGEtmkOmi4jchkyWXiAmavOM80jzjWWnhpNIhalCImnGJfedylqyTfzngcRPmCB9eVsZD2W1DA7fglYylSfPRobwBL1Nuy5Pd0Rff3ps1Rvw-j9JRz2JexyJweVtd9_Q/s1600-h/Bauhaus.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311915912131423426" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi657G_32dCnolGEtmkOmi4jchkyWXiAmavOM80jzjWWnhpNIhalCImnGJfedylqyTfzngcRPmCB9eVsZD2W1DA7fglYylSfPRobwBL1Nuy5Pd0Rff3ps1Rvw-j9JRz2JexyJweVtd9_Q/s200/Bauhaus.jpg" border="0" /></a>Gropiusek diseinatu zuen Bauhaus-eko eraikuntza Dessaun, mugimenduko eraikuntzarik esanguratsuena. Gropiusen lehen lan garrantzitsua Fagus eraikina izan zen 1911n. Burdina eta kristalaren konbinaketa ederra bezala pentzatu zen baina Bauhauseko erakuntza non beste irakasle eta ikasle parte hartu zuten garrantzitsuena da. Oinplanoak hiru sekzio ditu askatasunez zabaltzen direla ikuspuntuak bidertus. Hormak igeltso eta kristalezkoak dira.</div><br /><div align="justify">Bauhaus edo Nazioarteko estiloak hainbat ezaugarri ditu:<br />1) Dekorazioa baztertzen du funtzionalitatearen onerako<br />2) Asimetria eta erregulartasuna erabiltzen du simetriaren partez<br />3) Arkitektura aldatzen du espazio masari oposatuz.</div><div align="justify"></div><div align="justify">Bauhauseko arkitekturako kezka diseinuko giza aspektuak dira eta forma berriak langileentzat egin nahi dituzte. Hau izan daiteke arrazoi bat onartua izateko eboluzionatzen ari ziren hirietan, sozialismoko ideiak zabaltzen zirenean. Estilo arkitektoniko hau agertu zen ingenieriako aurrerakadari esker aukera ematen zuela eraikitzeko altzairu edo burdineko markoen inguruan. Horma ez da euskarria eta bakarrik estalkia izango da.</div><br /><div align="justify"><embed src="http://www.youtube.com/v/MwCrYeMX8cs&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/gyNauAEuTC0&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/sVwEv2OOgvQ&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed><br /><br /><p></p>Beharbada ez dago beste mugimendurik horren ondo hartzen duela arkitektura modernoa Bauhaus bezala. Dessaun hasita Lehen Mundu Gerra ondoren erreformatu nahi zuen arkitektura eta hezkuntza. Uko egiten zieten burgesia handiaren saloiei artisauen tradizioaren alde eta eliminatu nahi zuten artista eta artisauaren arteko bereizketa. Ez zituten industrializazioko aldaketak ahazten. Artea irakatsi nahi zuten seminarioetan artisautza eta diseinu industriala konziliatzeko. </div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBaRqs-6mUllKcg39_yW22pY5DjPu2fKDu_qeZO0Y-v9TH3kT8wkgYOIpI4m8__TXsOpEk1jPCF6Fx00BJ14-sIPcz_NHRsR3XQvHd31mSdwdFvqjXdZBoY6l8JHnzmDa3E-Hv-W84Sg/s1600-h/Bauhaus_Chair_Breuer.png"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311915669730083090" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 188px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBaRqs-6mUllKcg39_yW22pY5DjPu2fKDu_qeZO0Y-v9TH3kT8wkgYOIpI4m8__TXsOpEk1jPCF6Fx00BJ14-sIPcz_NHRsR3XQvHd31mSdwdFvqjXdZBoY6l8JHnzmDa3E-Hv-W84Sg/s200/Bauhaus_Chair_Breuer.png" border="0" /></a><br /><div align="justify">Modernista batzuen eraginapean, Lazlo Moholy-Nagy, Marcel Breuer eta Theo Van Doesberg, Bauhauseko ikasleek Errusiar konstruktibismoan oinarritutako obra sinple eta funtzionalak ekoiztu zituzten. Material eta formen arteko kontrasteak edukin klasikoetan agertzen zirela, baztertu egiten dira eta materialen edertasun propioa destakatu nahi dute. Beti saiatu ziren ornamentazioko gehiegizko detaileak kenduz eta hau ikusten da, esate baterako, haien tipografian. Helburua seriez egindako produktu industrialak ziren baina artisauen lanetan oinarrituak. Denetik egiten zuten, aulkiak muntatzetik tapizak arte.</div><br /><div align="justify"><div id="__ss_789758" style="WIDTH: 425px; TEXT-ALIGN: left"><a title="Bauhaus (errepasoa)" style="DISPLAY: block; MARGIN: 12px 0px 3px; FONT: 14px Helvetica,Arial,Sans-serif; TEXT-DECORATION: underline" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/bauhaus-errepasoa-presentation?type=powerpoint">Bauhaus (errepasoa)</a><br /><br /><br /><object style="MARGIN: 0px" height="355" width="425"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=bauhauseus-1227690293531744-8&stripped_title=bauhaus-errepasoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><br /><br /><br /><br /><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=bauhauseus-1227690293531744-8&stripped_title=bauhaus-errepasoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><br /><br /><br /><div style="FONT-SIZE: 11px; PADDING-TOP: 2px; FONT-FAMILY: tahoma,arial; HEIGHT: 26px">View more <a style="TEXT-DECORATION: underline" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="TEXT-DECORATION: underline" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="TEXT-DECORATION: underline" href="http://slideshare.net/tag/bauhaus">bauhaus</a> <a style="TEXT-DECORATION: underline" href="http://slideshare.net/tag/arkitektura">arkitektura</a>)</div></div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-35107418919049769112009-03-10T23:49:00.000-07:002009-03-11T02:36:23.968-07:00Modernismoa<div style="text-align: justify;">XIX. mendeko arkitektura kontraesan handiak izan zituen: mugimendu guztiek hizkuntz aberri bat aurkitu nahi zuten, haien garairako egokia baina, era berean, eskura zituzten teknika berrienak erabiliz. Testuinguru honetan jaio zen Modernismoa.<br /></div><div style="text-align: justify;"><embed src="http://www.youtube.com/v/A9hUQ8g9ktI" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed><br />Modernismoak estilo modernoa izan nahi zuen, mende berrirako egokia. Ez zituzten harremanak mantendu nahi lehenaldiarekin eta material berrietan oinarritzen ziren. Nazioarteko estiloa izateaz gain arteko esfera garaitu zuen dekoraziora iristeko, arkitektoen kontrolpean. Etxeetatik metro geltokietara eta altzaritik barne dekoraziora edo jabeen jantzietara zabaltzen zen. Izen desberdinak jaso zituen zonaldearen arabera: Modernismoa Espainian, Art Nouveau Frantzian, Modern Style Britainia Handian, Jugedstil Alemanian eta Sezession Austrian.<br /><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/Hh6G3_1N15A&hl=" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed><br />Britainian Handian diseinuen edertasun faltak, kate ekoizpenaren monotonia eta alienazioekiko beldurrak William Morris diseinuko eta artisautzako balioak berreskuratzera eraman zuen mugimendua sortzera eraman zuten. Ideia berdinak kontinenteko beste tokietan zabaldu ziren ere.<br /><br />Estiloko lehen adierazpenen artean Belgikan Victor Hortak egindakoak daude, Tassel Etxean aplikatu zituela (1892). Arkitekturako kontzeptu berri bat garatu zuen burdinaren erabilera arrazionalean oinarritua baina era espresibo eta dekoratibo batean egitera uko egin gabe, birdefinituriko bihurgune eta lerroen erritmoaz bai zutabetan, ornamentuetan edota lore formako elementuetan.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnOlgSwVpbZVWRoQOyUVhPv34GCbvv8eF405m-4qFtq8OywPDyYvrjwH6u6EOS00Bj3zgHqhVo6RSlJiqXRIZy2QUOiPvJBp13F-L5NQy4Jr3qRrFA1doMXZO-OcpY0IacnSd2OpZzNQ/s1600-h/398px-Barcelona_Temple_Expiatori_de_la_Sagrada_Fam_lia.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 133px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnOlgSwVpbZVWRoQOyUVhPv34GCbvv8eF405m-4qFtq8OywPDyYvrjwH6u6EOS00Bj3zgHqhVo6RSlJiqXRIZy2QUOiPvJBp13F-L5NQy4Jr3qRrFA1doMXZO-OcpY0IacnSd2OpZzNQ/s200/398px-Barcelona_Temple_Expiatori_de_la_Sagrada_Fam_lia.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311860336679694786" border="0" /></a>Belgikatik prentsari esker Europa osora zabaldu zen, Katalunian esparrua proposa aurkituz ilusioz beteriko burgesen artean. Hemen garaiko arkitekto onenetariko eta ospetsuenetariko bat bizi zen, Gaudí (1852-1926) arkitektura plastikoak, ia eskulturalak natura imitatzen duela. Beste artista espainolak dira Domenec I Montaner eta Puig I Cadafal. Bartzelonan modernismoa beste aspektu kultural guztietara zabaldu zen, Rusiñol bezalako pintoretan, Ramón Casas eta Nonell.<br /><br />Estilo berria arkitekturako dekorazioan oinarritzen zen. Teoria hau marrazkidun aldizkarietan agertu zen eta diskurtso eta erakusketetan ere. Era honetan herrialde bakoitzean bere berezko ezaugarriak izango dituen estilo bat jaio zen. Belgika, Frantzia eta Espainian bihurgunea keta loreak nagusi ziren bitartean Britainia Handia, Eskotzia edo Alemanian geometrikoa da. Laburbilduz, eklectizismoaren aurkako erreakzio aizan zen. Honen inspirazioa pintura sinbolistan bilatu behar da.<br /><br />Arte dekoratiboetan kalitatea eskaini nahi zuen ekoizpen industrialaren masibotasunarena urka. Aspektu honetan Britaniar Arts and Crafts mugimendua jarraitu zuten. Kontinentean ez zen bakarrik agertu kate ekoizpenarena urka baina artea eta industria elkartzen saiatu ziren eguneroko bizitzan erabiltzen diren produktuak agertzen dira lan hauetan.<br />Arkitekturan lerroaren flexibilitatea, sinuosoa eta dekoratiboa egin nahi zuten. Kolorezko materialak erabiltzen zituzten: barrak, balkoiak eta euskarriak burdinezkoak egiten ziren. Material berriek arkitektoari askatasunez lan egiteko aukera ematen zioten. Haiek ondoz ekiten materialen ezaugarriak eta izandako aurreko esperientziaz.<br /><br /><embed src="http://www.youtube.com/v/R97chBzKEzk" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed><br />Barrualdeak era sinuoso eta lerro sentzualez egiten ziren, joera naturalistarekin. Obra armonikoenak askatasunez eta fantasiaz sortu ziten. Plazerra lortu nahi zuten edertasuna eta ongizatea konbinatuz.<br /><br />Materialak barietate handikoak ziren: burdina, mosaikoa, egurra. Lerro bihurgunetsuak luzatzen ziren horma eta zoluetan, metafora begetal bat bezala. Lana organikoa da, naturatik eratorria; lorea erabiltzen da dekoratzeko atmosfera lagun batean. Ekoizpeneko gune nagusiak Frantzian, Belgikan, Alemanian eta Austrian egon ziren. Autoreen artean aipa daitezke Victor Horta, Van de Velde eta Otto Wagner Vienan.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIo3DuJe0sVdEmIg8gN6q-bsLH-4GaZY9wA0nWu-5X8e_wwFQN2q6FH9-imHSY-hWkDUE8nevy636CR6u4377xcq9tmNyc6E4h9MiePjKXlCqmUfX9LqcBtDuT5uc7mR_aovh-gbxdMw/s1600-h/Wfm_glasgow_school_of_art.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 200px; height: 150px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIo3DuJe0sVdEmIg8gN6q-bsLH-4GaZY9wA0nWu-5X8e_wwFQN2q6FH9-imHSY-hWkDUE8nevy636CR6u4377xcq9tmNyc6E4h9MiePjKXlCqmUfX9LqcBtDuT5uc7mR_aovh-gbxdMw/s200/Wfm_glasgow_school_of_art.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311859987957548850" border="0" /></a>Ingalaterran, Glasgow-en Mackintosh art nouveauko era berri bat garatu zuen baina lerro zuzenez. Glasgoweko Arte Eskolan, bi etapatan bukatua, material garaikideak estilo dotore eta angeluz betetako batean erabil izuen. Adreiluko forma sinpleak keta kanpoko harriak eraikuntza barruan nolakoa den adierazten dute, leihoen ilarek barruko espazioa keta kanpoko munduaren arteko konexiorako balio duten bitartean. Leihoak, modilioiak, atea keta hesiturak burdina eta forma geometriko dotoreak erabiltzen dituzte. Diseinu sinple honek kontraste handia sortzen du historizista estiloan egiten diren obrekin alderatuz.<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFRSt1F8G-BFo2Lmi0dWXycJAiF48xu2LjN2sxUFAmMHzuE57p1uMksy7TAGAOrWm9r2yp3_-A8-8_LjI6RzPI_hwvA7zF3RW61J6-_aSdyFkLVyMoBEKi5W0uTE-nfefUklnDLNyWxA/s1600-h/Victor_Horta_Hotel_Tassel.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 150px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFRSt1F8G-BFo2Lmi0dWXycJAiF48xu2LjN2sxUFAmMHzuE57p1uMksy7TAGAOrWm9r2yp3_-A8-8_LjI6RzPI_hwvA7zF3RW61J6-_aSdyFkLVyMoBEKi5W0uTE-nfefUklnDLNyWxA/s200/Victor_Horta_Hotel_Tassel.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311859600376287810" border="0" /></a><br /><br />Belgikan Art Nouveau Bruselasen garatu zen Victor Horta eta Henry van de Velderekin. Mackintosh bezala, estilo berria sortzen saiatuz iren, erreferentzia historikoetatik kanpo. Era normal batean ekoiztutako burdina erabiltzen zuten baina era berri batean aplikatzen zuten. Bruselasko Tassel Hotelean non egiturako elementuak bistan uzteaz gain euskarriak landare motako elementua bilakatu ziren.<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWjDY92EHfdLKEixmsd9eUDlJSQRZGRNKbeWgKd0knm1IrFAiMXgpqBQ7KnhDs3XdyE77552EKmTy86IMIDwplS-p_cVqvObzchUa0hLzg69qB3YcjncK2l-PbGOkUHz6oPp7P-_FaGA/s1600-h/Paris_metro_entrance_Sainte-Opportune.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 150px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWjDY92EHfdLKEixmsd9eUDlJSQRZGRNKbeWgKd0knm1IrFAiMXgpqBQ7KnhDs3XdyE77552EKmTy86IMIDwplS-p_cVqvObzchUa0hLzg69qB3YcjncK2l-PbGOkUHz6oPp7P-_FaGA/s200/Paris_metro_entrance_Sainte-Opportune.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311859251562311378" border="0" /></a><br /><br />Frantzian Hector Guimarrek metroko geltokietako sarrerak diseinatu zituen Parisen metala eta burdina erabiliz era bihurgunetsu batean konbinatuz. Adibide hauek ondo definitzen dute forma naturalistekiko zaletasuna.<br /><br />Art Nouveau garatu zen ere germaniar hizkuntzako hainbat hirietan, garrantzitsuenak Munich, Darstad eta Weimar Alemanian, Viena Austrian izanik. Toki hauetan Jugendstil (estilo gaztea), edo Die Jugend (Gazteak) izenekin ezagutzen zen.<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCOmt2OjZXca8N3P0AO4ou_xj4yvT5ArbeQnJqsOacAga75CvhRTgcW-V0GnJ1xspFV1Y9TXpcDJGmAyQwMypL6fFcsjyQlII4bqpq_zVrYbEGjtIMyJ0ObpR4BSOS00lIAVWp1jP9oA/s1600-h/Secession_Vienna_June_2006_005.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 150px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCOmt2OjZXca8N3P0AO4ou_xj4yvT5ArbeQnJqsOacAga75CvhRTgcW-V0GnJ1xspFV1Y9TXpcDJGmAyQwMypL6fFcsjyQlII4bqpq_zVrYbEGjtIMyJ0ObpR4BSOS00lIAVWp1jP9oA/s200/Secession_Vienna_June_2006_005.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311858582497556834" border="0" /></a><br /><br /><br />Vienan era desberdin batean garatu zen. Klimt pintorearen zuzendaritzapean, artista eta arkitekto gazteek Wiener Sezession izeneko mugimendu bat sortu zuten artearen kontserbadurismoaren aurka. Estilo historikoak bastertu zituzten baina haien forma kasko sinplifikatuz iren. Forma organikoak erabili beharrean lerro zuzenak nahiago zituzten. Artisten artean Endell eta Olbrich daude.<br /><embed src="http://www.youtube.com/v/7vYvqDeeFa8" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed><br /></div><div style="width: 425px; text-align: justify;" id="__ss_783277"><a style="margin: 12px 0pt 3px; font-family: Helvetica,Arial,Sans-serif; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; font-size: 14px; line-height: normal; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; display: block; text-decoration: underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/modernismoa-presentation?type=presentation" title="Modernismoa">Modernismoa</a><object style="margin: 0px;" height="355" width="425"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=modernismoa-1227537252170538-8&stripped_title=modernismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=modernismoa-1227537252170538-8&stripped_title=modernismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" height="355" width="425"></embed></object><div style="font-size: 11px; font-family: tahoma,arial; height: 26px; padding-top: 2px;">View more <a style="text-decoration: underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration: underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration: underline;" href="http://slideshare.net/tag/arkitektura">arkitektura</a> <a style="text-decoration: underline;" href="http://slideshare.net/tag/modernismoa">modernismoa</a>)</div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-7488391596282352782009-03-10T08:22:00.000-07:002009-03-10T23:48:52.529-07:00Arkitektura Garaikidea: material berriak<div align="justify">XIX. mendean arkitekturako eredu asko erakusketa unibertsaleko negutegi itxurako pabiloietan aurkitzen dugu, haien arten 1851koa Londonen, Paxtonek egina. Burdina eta kristalezko egiturak lehen erromantizismotik eratorritako gusto batetik bilakatu ziren. Progresoko bertuteak goraipatu nahi zituzten. Burdin forjatuaren elementu gogorrak seriez eginak eta muntatzeko errazak eraikuntza altuagoak egiteko eta erdiko nabeak zabaltzeko aukera eman zuten, modulo erregularrak erabiliz.</div><div align="justify"><br /><strong>Industrializazioko mendea<br /></strong><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq_tYUfwDLqAUWcUdsGYqVQ5dJSP9rtImePFKXi8QBog3rb8CS2Fz32zxBjiG4h4nzbUK3_i3jjJ7Qo3D2711RxK8B5ssgA1sww7kf64qR1Sq04Kq96-CIAwYOLje29Kk5j-oUlJa8Zw/s1600-h/800px-Cathedralmajormarseille.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311581672000588338" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 133px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjq_tYUfwDLqAUWcUdsGYqVQ5dJSP9rtImePFKXi8QBog3rb8CS2Fz32zxBjiG4h4nzbUK3_i3jjJ7Qo3D2711RxK8B5ssgA1sww7kf64qR1Sq04Kq96-CIAwYOLje29Kk5j-oUlJa8Zw/s200/800px-Cathedralmajormarseille.jpg" border="0" /></a>XIX. mendea gizarte eta kultura industrialeko lekuko izan zen eta honek behar berriak sortu zituen. Joera desberdinak gurutzatu ziren, nahasketako inpresio batekin. Garaia markatuta dago tradizio arkitektonikoa eta teknika, material eta Industri Iraultzak sortutako behar berrien konfrontazioz. Honek bi estilo desberdinen agerpena bultzatu zuen mende osoan zehar mantenduko direla: Historizismoa eta burdineko arkitektura. </div><br /><div align="justify"><br /></div><div align="center"><embed src="http://www.youtube.com/v/8W_MRYJDueU&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><div align="justify"><br /><strong>XIX. mendeko arkitektura</strong> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdPKdhZlDT4Wp2iZ6-TSB11-Lj6pCmiEGOQ_7th4FxjxKyKjnPPht4NQEzl4aeIGUOSqYS7mjiTnG9sGcdIeQ-E0tRPy2kpCFHgx0YZ4RvBHV7_LS0KcTHmbjdQwODcADyUPdUvU8AMw/s1600-h/Gothic.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311581327779870914" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 80px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdPKdhZlDT4Wp2iZ6-TSB11-Lj6pCmiEGOQ_7th4FxjxKyKjnPPht4NQEzl4aeIGUOSqYS7mjiTnG9sGcdIeQ-E0tRPy2kpCFHgx0YZ4RvBHV7_LS0KcTHmbjdQwODcADyUPdUvU8AMw/s200/Gothic.jpg" border="0" /></a><br />Material berrien erabilera eta eraikitzeko teknika berriak garaiko beharrei egokitu zitzaien. Hasieran forma neoklasikoak Europako hiri gehienak zabaldutak zeuden, burgesiaren helburua klasizismoko bertuteak eta aintzak gogoratzea. Erromantizismoak Gotikoa edo Islamiar formak berreskuratu zituen. Estilo hau Historizismo bezala ezagutzen da, estilo desberdinen erabilera suposatu zuelako. Honen bilakaerak eragin handia izan zuen arkitektura dekoratiboaren garapenean eta arte dekoratiboetan. Arte ofizialaren aurkako erreakzio bezala agertu zen. Nazionalitatetako benetako sustraiak berreskuratu nahi zituen, Erdi Aroan gertatzen zen bezala, eta Italiar eraginatik separatu. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRGcN_B2nnsAVr24EHCYZ7kaQJfhf7Ar-kgQo1Uc7Xuja1E9jLugdFpixUQmJG_2ZCmoWJHjIpPFcy06QTKGBZ7cSXIQ0kxiYCwklshsxsw63hU2dDJ8p7nQtSBjAJGc2ExWFlX11anA/s1600-h/Egyptian2.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311581085129795762" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 150px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRGcN_B2nnsAVr24EHCYZ7kaQJfhf7Ar-kgQo1Uc7Xuja1E9jLugdFpixUQmJG_2ZCmoWJHjIpPFcy06QTKGBZ7cSXIQ0kxiYCwklshsxsw63hU2dDJ8p7nQtSBjAJGc2ExWFlX11anA/s200/Egyptian2.jpg" border="0" /></a></div><br /><br /><div align="justify"></div><div align="justify"><br />Arkitektoek eraikitzeko teknika berriak erabili zituzten burdina eta beste materialei esker. Eraikuntza publikoek bulkada izugarria jasan zuten, estilo zahar asko berpiztuz: grekoa, erromatarra, erromanikoa, gotikoa eta beste estilo exotikoekiko gustua zabaldu zen mudejarra, hindi edo txinatarra bezala.</div><br /><div align="center"><embed src="http://www.youtube.com/v/nZU_b3hlyNU&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><br /><div align="justify"><strong>Burdina eta kristalezko arkitektura</strong><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcxpUzLJWT-fGGfG3ugZP1kXa1ZcpWOsUKgpJbbfkisguAVwHXkUBrym3DlzZtMdEaIj8HQF6mNccCrYslsYRVdOEqHGvXgHSJw7V5wezIKPNzlElGdg_xF7uZlqmvNNn57Olin3mF_Q/s1600-h/Zubia.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311580734580152674" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 83px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcxpUzLJWT-fGGfG3ugZP1kXa1ZcpWOsUKgpJbbfkisguAVwHXkUBrym3DlzZtMdEaIj8HQF6mNccCrYslsYRVdOEqHGvXgHSJw7V5wezIKPNzlElGdg_xF7uZlqmvNNn57Olin3mF_Q/s200/Zubia.jpg" border="0" /></a>Baina arkitektura garaikidea benetan zabaldu zen hirien garapenarekin Industri Iraultzaren ondorio bezala. Trebideak aukera eman zuen hiriak betiko mugetatik ateratzeko eta inguruetan zabaltzeko. Honek haien irudia eta inguruko zelaiarena eraldatu zuen geltokiak, zubiak eta biaduktuekin azkenean paisaiaren parte bihurtu zirela. Eraikuntza mota hau, oso praktikoa, material berriekin egin zen mugatu gabeko aukerak ematen zutelako arkitekturako iraultzarako bidea irekiz. </div><br /><div align="justify">XVIII. mendearen amaieran burdineko lehen egiturak agertu ziren eta ingeniarien lana garrantzitsuagoa bilakatu zen, arkitektoekin kolaboratzaile bezala. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXIQZIk79d2sXZM4LIbEUOzurdKAYPA6xilUAaKmpV7_8B0QS4WnHQokRcXZMeZ48-Y7zoJwe1sOhqoqpFZZPTsvOIWM5p8zTg3reLE0NKoRW2je8algBabeSuS-byRLNNotw7KdJ9pg/s1600-h/Eiffel.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311580488351337378" style="FLOAT: right; MARGIN: 0px 0px 10px 10px; WIDTH: 150px; CURSOR: hand; HEIGHT: 200px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXIQZIk79d2sXZM4LIbEUOzurdKAYPA6xilUAaKmpV7_8B0QS4WnHQokRcXZMeZ48-Y7zoJwe1sOhqoqpFZZPTsvOIWM5p8zTg3reLE0NKoRW2je8algBabeSuS-byRLNNotw7KdJ9pg/s200/Eiffel.jpg" border="0" /></a></div><br /><div align="justify"><br />Hormako aurreko funtzioa, eraikuntza eusteko, galdu zen burdinaren erabilerarekin. Kristala, industrialki egina, eraikuntzetako argia handitzen lagundu zen eta horregatik espazio handiak betetzen ditu, horma ordezkatuz eta barrualdeak argitzeko arazoa konponduz. Gainera momentu honetan elektrizitatearen aurrerakadak aukera eman zuen eraikuntzen altuera handitzeko igogailuak zeudelako eta bentilazioko arazoak konpondu ziren ere. Eraikuntzako barruko eta kanpoko komunikazioa posible zen material berriei esker. </div><br /><div align="justify"><br />Eraikitzeko teknika berriak eta aldez aurretik seriean prestaturiko elementuek posible egin zuten eraikuntza publikoen ekoizpen masiboa: galeriak, negutegi itxurako tren geltokiak, liburutegiak, merkatuak; eta baita eraikuntza pribatuak ere: almazenak, lantegiak. Eliza eta aristokraziako eraikuntzako monopolioa bukatuta zegoen. Honen ondorioz, espazio aske, argi eta funtzionalak diseinatu ziren gizarte industrialeko beharrei egokitua. </div><br /><div align="justify">Aukera hauek guztiak Paxtonek 1851ko Londoneko Erakusketa Unibertsalerako diseinaturiko Kristalezko Jauregian ikusi ziren. Eraikuntza ikaragarria zen, errekorra zen garai batean eraikia eta prezio onekoa aldez aurretik ekoiztutako materialez egin zelako. Negutegi gigante bat zen espazio zabala eta argia sortzen zuela pentsatuta zegoen helbururako aproposa zela. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvKVbdzaF6dxfiEOEdOjUcsNNv_W4aBHx9I3d2cloPS9Qj9aH11TBgUmJ4QXAruiznaAGYRmJBmj_rMk3OcRSBK0yX8dY67pPeJYHe7cDnDL8SG8hrUxbdHrBUUPFJDqY66Zcv_076LA/s1600-h/Atocha.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311580170048598690" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 141px" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvKVbdzaF6dxfiEOEdOjUcsNNv_W4aBHx9I3d2cloPS9Qj9aH11TBgUmJ4QXAruiznaAGYRmJBmj_rMk3OcRSBK0yX8dY67pPeJYHe7cDnDL8SG8hrUxbdHrBUUPFJDqY66Zcv_076LA/s200/Atocha.jpg" border="0" /></a></div><br /><br /><div align="justify">Material antzekoekin egindako beste eraikuntza bat Eiffel Dorrea da, Eiffelek diseinaturikoa 1889ko Pariseko Erakusketa Unibertsalerako. Paxtonekoa bezala Madrilgo Erretiroko Kristalezko Jauregia da, Velazquez Bosco-k egina. Material berri hauek erabili ziren ere Madrilgo Atotxako tren geltokian.</div><br /><p></p><br /><div align="center"><embed src="http://www.youtube.com/v/4ucup9gm94o&hl=" width="425" height="355" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent"></embed></div><p><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_574148"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/historizismoa-presentation?type=presentation" title="Historizismoa">Historizismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=historizismoa-1219997676201429-8&stripped_title=historizismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=historizismoa-1219997676201429-8&stripped_title=historizismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/historizismoa">historizismoa</a>)</div></div></p>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-80242725756838187952009-03-09T15:50:00.000-07:002009-03-09T15:55:13.672-07:00Chicagoko Eskola<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjegyqLQst07fQokstPRgxFPKDdAp0VFcSiZ9ylkZCk-ZQh7UAct41M9B0MZ2vsnkI-vFOdqsJ19Wkrnk-a9rS1_AJdnKgTm1JAWrDqCL5WUmT5l46Ge6ypMaR7rVwc65jJgmJiylModg/s1600-h/745px-Ward_Building_060527.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 200px; height: 161px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjegyqLQst07fQokstPRgxFPKDdAp0VFcSiZ9ylkZCk-ZQh7UAct41M9B0MZ2vsnkI-vFOdqsJ19Wkrnk-a9rS1_AJdnKgTm1JAWrDqCL5WUmT5l46Ge6ypMaR7rVwc65jJgmJiylModg/s200/745px-Ward_Building_060527.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311325265367466914" border="0" /></a><span style="color: rgb(41, 48, 59);" lang="EU">XX. mendearen hasieran Chicagon estilo arkitektoniko berri bat sortuko zuen arkitekto talde bat agertu zen. Estilo hau Chicagoko eskola edo Estilo komertziala bezala ezagutzen da. Teknologia berrien erabilera proposatu zuen, altzairuzko markoa zuen eraikuntza eta oso eraginkorra izango zen estetika bat garatu zuten. Europako Modernismoaren garaikidea da.<o:p></o:p></span> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: 15.6pt;"><span style="color: rgb(41, 48, 59);" lang="EU"><o:p> </o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: 15.6pt;"><span style="color: rgb(41, 48, 59);" lang="EU">Chicagoko eskolako elementu berezi batzuk dira altzairuzko markoa erabiltzen duten egiturak</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbKkqTwqAt9Pk3-AyFIm15Fiqvb5k6Gz0-4n2TCXYwPQVixTwpKp2Tc_RzF-czrLzc4nttokUdNwmbeS_F_9WZn7FRppWXpp3mrxIu73jfxs81hAIQZ2S4i_qIxmB_Y1bmqHiM86OClA/s1600-h/Auditorium_Building4.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 200px; height: 145px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbKkqTwqAt9Pk3-AyFIm15Fiqvb5k6Gz0-4n2TCXYwPQVixTwpKp2Tc_RzF-czrLzc4nttokUdNwmbeS_F_9WZn7FRppWXpp3mrxIu73jfxs81hAIQZ2S4i_qIxmB_Y1bmqHiM86OClA/s200/Auditorium_Building4.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311325062318270466" border="0" /></a><span style="color: rgb(41, 48, 59);" lang="EU"> egitera, gero terra kotaz betetzen direla, aukera ematen leiho handi eta zabalak egiteko eta kanpoan oso ornamentazio gutxi erabiltzen dute. Batzuetan arkitektura neoklasikoaren elementuak hartzen zituzten haien zeruarraskarietan. Hauetako gehienetan zutabe klasikoak aurkitzen dira. Eraikuntzaren eskema beti izaten da oinarri baten papera egiten duen lehenengo solairu bat, erdiko solairuak ornamentazio gutxi, zutabearen fustearen papera egiten dutela eta azken solairuak zutabeko kapitela irudikatzen duela, dekoratuagoa eta erlaitzaz bukatuta.<br /><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRCexh6j29ey_ShMYeT9FEyj1TdQOCaOA1MDVnzVharD-PmQLKuLl8C2C07rVDSq6us1hvx0jTo7fk64HWBJuprEn03-teTBIYnxnz3N3OR2qZs81T39ULP7D87kY-8mofqFQaN-0NYg/s1600-h/Carsons_Pirie_Scott_%2526_Co.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 154px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRCexh6j29ey_ShMYeT9FEyj1TdQOCaOA1MDVnzVharD-PmQLKuLl8C2C07rVDSq6us1hvx0jTo7fk64HWBJuprEn03-teTBIYnxnz3N3OR2qZs81T39ULP7D87kY-8mofqFQaN-0NYg/s200/Carsons_Pirie_Scott_%2526_Co.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5311324851991530274" border="0" /></a><span style="color: rgb(41, 48, 59);" lang="EU">Chicago leihoa eskola honetako sorkuntza da. Hiru zatiak ditu, erdiko panel handia finkoa egonik, txikiagoak diren alboko biak irekitzen diren bitartean. Leihoen antolakuntza fatxadan uniformea da, proiekzio txiki batzuekin. Leiho hauek konbinatzen dute argiaren beharra eta aireztatzeko beharra. Eskola honetako arkitektoak dira Louis Sullivan, Richardson, Adler. Beste arkitektoak hauekin kolaboratu zuten Frank Lloyd Wright eta Mies van der Rohe kasu.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: 15.6pt;"><span style="color: rgb(41, 48, 59);" lang="EU">Estilo arkitektoniko honetako adibideak dira: Chicagoko Auditorium Building, Carson Company Building, Relianze Building.</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: 15.6pt;"> </p><h3 style="text-align: justify; line-height: 15.6pt;"><span style="" lang="EN-GB"><embed src="http://www.youtube.com/v/PVPkm2IJRmk&hl=" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed> <o:p></o:p></span></h3> <div style="width: 425px; text-align: left;" id="__ss_599866"><a style="margin: 12px 0pt 3px; font-family: Helvetica,Arial,Sans-serif; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; font-size: 14px; line-height: normal; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; display: block; text-decoration: underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/chicagoko-eskola-presentation?type=powerpoint" title="Chicagoko Eskola">Chicagoko Eskola</a><object style="margin: 0px;" height="355" width="425"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=chicagoko-eskola-1221516597988818-9&stripped_title=chicagoko-eskola-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=chicagoko-eskola-1221516597988818-9&stripped_title=chicagoko-eskola-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" height="355" width="425"></embed></object><div style="font-size: 11px; font-family: tahoma,arial; height: 26px; padding-top: 2px;">View more <a style="text-decoration: underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration: underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration: underline;" href="http://slideshare.net/tag/chicagoko">chicagoko</a> <a style="text-decoration: underline;" href="http://slideshare.net/tag/eskola">eskola</a>)</div></div><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: 15.6pt;"><br /><span style="color: rgb(41, 48, 59);" lang="EU"><o:p></o:p></span></p>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-39314845568900849662009-03-07T15:09:00.000-08:002009-03-07T15:26:47.953-08:00Postinpresionismoa<div style="text-align: justify;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb4XOtTJn-2WJx-wwJgZ2sn7PmDr1ViaYfzDf8Kgehiu1nNXc_3awqwV6_vkdoyjmw7y5gWPD9w3jWfJHw9Tk7iykwKgIeY-3eFwJgWhpeNN7h5haFL3PZDVR4WW2gSNTqnwACdELGlQ/s1600-h/462px-Vincent_Van_Gogh_0010.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 154px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb4XOtTJn-2WJx-wwJgZ2sn7PmDr1ViaYfzDf8Kgehiu1nNXc_3awqwV6_vkdoyjmw7y5gWPD9w3jWfJHw9Tk7iykwKgIeY-3eFwJgWhpeNN7h5haFL3PZDVR4WW2gSNTqnwACdELGlQ/s200/462px-Vincent_Van_Gogh_0010.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310590012035124850" border="0" /></a>Postinpresionismoa Frantzian garatu zen inpresionismo ondoren azken estilo honi erantzun nahian mugatua zelako. Mugimendu honetan aurkitzen ditugu artista talde bat: Cezanne, Gauguin eta Van Gogh. Haietako gehienak pinturan hasi ziren inpresionistak bezala baina gero aldatu zuten estilo pertsonalago bat lortzeko. Beraientzat ez zen nahiko natura irudikatzea eta espresio handiagoa zuten formak nahiago zituzten. Argia eta kolorea erabiltzen jarraitu zuten baina askatasun handiago zeta ohiko teknikak jarraitu gabe. Haien lana ondoko mugimendu askotako oinarria izango da.<br /></div><br /><span style="font-weight: bold;">Ezaugarri orokorrak</span><br /><div style="text-align: justify;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXTyoniE66aH2XUTd95hDOFwsbEl2XbJt-nSeXc7ozDiTVgzv_oB3pLprGTvBGxPdqI_48nk6G_5DvG1GzqXkQB-zxwTX0-kglMMZJzKy_QdPqB29A4_VX_kuOn8SVdVQ0iSMKid8LHQ/s1600-h/777px-Paul_C%25C3%25A9zanne_179.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 200px; height: 154px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXTyoniE66aH2XUTd95hDOFwsbEl2XbJt-nSeXc7ozDiTVgzv_oB3pLprGTvBGxPdqI_48nk6G_5DvG1GzqXkQB-zxwTX0-kglMMZJzKy_QdPqB29A4_VX_kuOn8SVdVQ0iSMKid8LHQ/s200/777px-Paul_C%25C3%25A9zanne_179.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310589792076664498" border="0" /></a>-Forma eraikitzeko, marrazkia eta objektu eta giza irudiekiko interesa.<br />-Egokitzapena bolumena (Inpresionistek desegina) eta gustu estetiko puruaren artean (Cezanne).<br />-Obra ulertzen da forma geometrikoen multzo bat bezala (Cezanne)<br />-Koloreen kontrasteak planoa keta formak bereizteko.<br />-Efektu piktorikoak egituretan oinarrituak, bai espazialak baita kromatikoak ere.<br />-Kolore puruen erabilera zama emotibo handiz (Van Gogh) edo mugatua (Gauguin).<br />-Konposaketa imaginatiboak pintzelada kurboaz angustia eta barruko arazoak irudikatzeko (Van Gogh).<br />-Gai exotikoekiko interesa (Gauguin) edo klaseetatik kanpokoengan (Tousouse-Lautrec).<br />-Konposaketa sinple eta estatikoak, armonia kromatikoa lortu nahi zutela, profil oso definituekin (Gauguin).<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Eraginak</span><br />-Inpresionistengandik kolorearekiko zaletasuna Cezannen kasuan.<br />-Rubensengandik neoinpresionismoa eta japoniar estanpetako kromatismo aberetsa eta forma bihurgunetsuak, Van Gogh-en kasuan<br /></div><div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">-Ozeaniako kultura exotikoetatik Gauguinen primitibismoa.<br /></div><br /><span style="font-weight: bold;">Gauguin</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_OyAmDZtQeCH-vir3UJB9inknli7nttn5GK2AwZDYvvrpX7mYwU8Gk1WOfe8F6N-goxj2vmhQfSdW2Tglb6WeaCAiQTaWG5qh-KIuczwKR3JmEkiIoIypxBV_-RMp9rAfcHi8MTyb_w/s1600-h/Gauguin.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 200px; height: 158px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_OyAmDZtQeCH-vir3UJB9inknli7nttn5GK2AwZDYvvrpX7mYwU8Gk1WOfe8F6N-goxj2vmhQfSdW2Tglb6WeaCAiQTaWG5qh-KIuczwKR3JmEkiIoIypxBV_-RMp9rAfcHi8MTyb_w/s200/Gauguin.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310589443898900226" border="0" /></a>Pisarrorekin has izen pintatzen. Bere bizitzako erosotasuna eta bere familia utz izuen bizitzeko lehen Parisen, ondoren Bretanian eta azkenik Tahitin. Bere pinturetan tonalitate gogorrak erabiltzen ditu, kolore bizi eta arbitrarioz beterikoa zalera handiz, erritmo bihurgunetsuaz mugatzen direla. Bi gai nagusi izan zituen: Tahitiko exotismoa eta Bretainiako primitibismoa. Bere lanean sinbolismoko erreferentzia bat dago eta bere kolorearen erabilera fauvengan eta espesionistengan eragina izango du. Perspektiba uko egin zuen, modelatua eta itzalak baztertu eta irudi lauak egin zituen, estanpa japoniarretan bezala.<br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="" lang="EU"><embed src="http://www.youtube.com/v/bGfl4FSPwVc&hl=" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed><o:p></o:p></span></p><span style="font-weight: bold;">Cezanne</span><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggL5xEb1qNrceN4vdNs2QbZFjFzV46560GeNaJYVa8FBcPNSKZ0Uv3Lo9DdHNOS4p3FWFq6qRIr4dSzvaVlLQD-f5bU0DFcwk1YvuW5xeGYqZyNiY558Z2cTX09rijATE1U6ZzG0zTPA/s1600-h/Cezanne.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 200px; height: 160px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggL5xEb1qNrceN4vdNs2QbZFjFzV46560GeNaJYVa8FBcPNSKZ0Uv3Lo9DdHNOS4p3FWFq6qRIr4dSzvaVlLQD-f5bU0DFcwk1YvuW5xeGYqZyNiY558Z2cTX09rijATE1U6ZzG0zTPA/s200/Cezanne.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310589224168777698" border="0" /></a>Bere pintura bolumenez betata zegoen geometria, marrazkia eta formen definizioari esker. Honetarako pintzelada handiak erabiltzen zituen. Hau guztia koloreen intentsitatea uko egin gabe egiten zuen, kontrastea keta itzal koloreztatuak erabiliz. Bere pinturetan aurreko planoekiko arreta berezia dago eta distorsioak egiten zituen ikuspuntu anitzak erabiltzen zituelako, bodegoietan bezala. Bere pintura kubismoaren oinarri aizan zen eta Matissen koloretan eragin aizan zuen. Seriek margotuz ituen, Kartaketako jokalaria keta Sainte Victorieko mendia bezala.<br /><br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="" lang="EU"><embed src="http://www.youtube.com/v/D25zQsfNPYY&hl=" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed> <o:p></o:p></span></p><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKr6we5BgTN1MN-8qXcyfdsLc3bin6My90L38jxqaXMjFQiGV3qS6UVtHrr91lEahKP6wQ1iATuzKEAXvGvFD3aO1-lt-ZJS6mhilZXWsCRXekqRB1GrI1zcJ1kv-dap0FleszghnpoA/s1600-h/Van+Gogh.jpg"><img style="margin: 0pt 0pt 10px 10px; float: right; cursor: pointer; width: 159px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKr6we5BgTN1MN-8qXcyfdsLc3bin6My90L38jxqaXMjFQiGV3qS6UVtHrr91lEahKP6wQ1iATuzKEAXvGvFD3aO1-lt-ZJS6mhilZXWsCRXekqRB1GrI1zcJ1kv-dap0FleszghnpoA/s200/Van+Gogh.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310588861534784498" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;">Van Gogh </span><br /><br />Arlesen finkatu zuen Proventzako argia gustokoa zituelako eta irudia keta paisaiak margotu zituen lerro bihurgunetsu zeta forma mugikorraz, suak bezala bere barruko sua kaptatuz. Kolorea asko gustatzen zitzaion bere espresionismoa irudikatzeko modua bezala. Askotan depresioak eta angustiak irudikatuko ditu. Bere pintzelada oso berezia da, sinuosoa, kurtsiboa, materia pilo batekin. Koloreak batzuetan agresiboak dira, normalak ez diren kontrasteaz –horia laranja gainean-. Espresionismorako bidea irek izuen. Lanak: Autoerretratoa, Gaua izarduna, Eguzkiloreak, Gadget Doctorea.<br /><br /><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="" lang="EU"><embed src="http://www.youtube.com/v/Gi_P8XwrSCU&hl=" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed><o:p></o:p></span></p> <a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg900ByddrhAK1EHkdqFbrCGnLmLcvZWT8JWPZQFmmWnIu7MUjeecA-18k5UUblj2Aq9ArmmDLzoLgpbLKeL5P5ocBhIf1xdGeKjDkSlrB1CwkTj3FsQr1E4CWUipFXGR5qMrLgUdyrng/s1600-h/426px-Jane_Avril_by_Toulouse-Lautrec.jpg"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 142px; height: 200px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg900ByddrhAK1EHkdqFbrCGnLmLcvZWT8JWPZQFmmWnIu7MUjeecA-18k5UUblj2Aq9ArmmDLzoLgpbLKeL5P5ocBhIf1xdGeKjDkSlrB1CwkTj3FsQr1E4CWUipFXGR5qMrLgUdyrng/s200/426px-Jane_Avril_by_Toulouse-Lautrec.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310588420530053090" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;">Toulouse-Lautrec</span><br /><br />Gaueko saloietako giroa irudikatzen zuen, dantzariak, abeslariak eta prostitutaz beteta. Hauek bere modeloak bihurtuz uren. Bere marrazkia oinarrizkoa da mugimendua harrapatzeko era ironiko eta karikatura moduko batean. Margoturiko paperaren aurrelari aizan zen. Lanak: Moulin Rouge.<br /><br /><br /><br /><br /><br /><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_571203"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/postinpresionismoa-presentation?type=powerpoint" title="Postinpresionismoa">Postinpresionismoa</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=postinpresionismoa-1219824826971393-8&stripped_title=postinpresionismoa-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=postinpresionismoa-1219824826971393-8&stripped_title=postinpresionismoa-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/postinpresionismoa">postinpresionismoa</a>)</div></div><br /></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6193218652326938459.post-37095131870459869362009-03-06T15:38:00.000-08:002009-03-07T06:34:44.058-08:00Eskultura Inpresionista<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSQph3YRvyWynkHJ1NF_hTXkyCeMxjfuoI45nqDbw5rsqSKWg3gR2NgEQYfg44Bufu2tdwY1oOmx1SGO43iwkdfK3j5eOiY8ZYxU8ydQBujKsnHEdmYMmu7oTRUCNA_bkK7OuVOg6tew/s1600-h/368px-Hoellentor.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310224415729609090" style="margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; width: 122px; height: 200px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSQph3YRvyWynkHJ1NF_hTXkyCeMxjfuoI45nqDbw5rsqSKWg3gR2NgEQYfg44Bufu2tdwY1oOmx1SGO43iwkdfK3j5eOiY8ZYxU8ydQBujKsnHEdmYMmu7oTRUCNA_bkK7OuVOg6tew/s200/368px-Hoellentor.jpg" border="0" /></a><br /><div><div align="justify">Eskulturan artistek natura erabili zuten bizia irudikatzeko. Errealitatea eta tenporalitateko inpresioa islatu nahi zuten. Artista hauetako famatuena August Rodin da. Bere lana azalera irregularra du eta horrela argiak itzal desberdinak sortzen ditu. Isla hauek eskulturari bizitasun berria ematen diote. </div><div align="justify"></div><div align="justify"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCcWi01rDztpUZD5O4X2eT_sH4J8mVruDJ4ILddvpe354k-CRSwkquZY8_x7CY_pOwEbyFCQ2d4VH_oVAJbz71ImfmQLNzHHkPr5HFyo_0X93arUSYF2VIo7pdC1f6wYwKqnFm9G8RjQ/s1600-h/450px-Auguste_Rodin_-_Grubleren_2005-03.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310224214215371410" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left; width: 150px; height: 200px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCcWi01rDztpUZD5O4X2eT_sH4J8mVruDJ4ILddvpe354k-CRSwkquZY8_x7CY_pOwEbyFCQ2d4VH_oVAJbz71ImfmQLNzHHkPr5HFyo_0X93arUSYF2VIo7pdC1f6wYwKqnFm9G8RjQ/s200/450px-Auguste_Rodin_-_Grubleren_2005-03.jpg" border="0" /></a>Efektu optikoa hau ez da Rodinek lortu nahi zuen gauza bakarra. Metodo hauekin eskultura sortzeko prozesua erakutsi nahi zuen. Pintoreak bezala, haien lana kolore eta argiaren puntu zegin zutela, berak eskulturak eraiki zituen, marmol eta brontzean. Egiteko prozesua erakutsiz artista garaikideen ideiak bere lanetan bereganatu zituen.<br />Hasieran pose indartsuak egiten zituen, Brontzezko Adinean bezala, estatikoa eta finko adela lehenengo begirada batean baina gero indarra erakusten duela. Rodin-i gustatzen zitzaion ekintza inpresioa poseetan integratzea. Batzuetan irudiak estatikoak iruditu arren inpresio boteretsuz beteta daude, Balzac obran bezala.</div><div align="justify"><br /></div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho4fnuTm-XsRkwuwlS5qYkeC4lcRO6d8t3IauYbNyFKj8prKJXmk1jOZaWf8ji_fFxSb6f_Ix6dv6rIjOX-_ntISrvuEqZxSdP3CDjnjjgt2xldatHL8uNOxU8W7CWZ0TbDAySQ0jQCg/s1600-h/Auguste_Rodin-Burghers_of_Calais_London_(photo).jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310223978056079250" style="margin: 0px 0px 10px 10px; float: right; width: 200px; height: 150px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho4fnuTm-XsRkwuwlS5qYkeC4lcRO6d8t3IauYbNyFKj8prKJXmk1jOZaWf8ji_fFxSb6f_Ix6dv6rIjOX-_ntISrvuEqZxSdP3CDjnjjgt2xldatHL8uNOxU8W7CWZ0TbDAySQ0jQCg/s200/Auguste_Rodin-Burghers_of_Calais_London_%2528photo%2529.jpg" border="0" /></a>Rodin-ek garatu zituen inpresioak akademiako gaietatik separatu zeta bere gustuko irudiak eta poseak aukeratuz. Ez zituen gai klasikoak, akademikoak egiten. Balzac obrak aldaketa markatu zuen. Amaieran irudien pose dinamikoetan zentratu zen, bereziki zatituak zeuden irudiekin. Era horretan irudikatzen zituen gauzen natura espontaneoa harrapatzen zuen. Ezin da kontsideratua izan bakarrik inpresionista bezala, eskultura modernoko aita bezala baizik. </div><div align="justify"><br /></div><div align="center"><embed src="http://www.youtube.com/v/FCYjSYfH5zI&hl=" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed></div><div align="justify"><br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcuJLxLCDr8UkdskhW2XoYaKdumNL-KqstAb3I4P5weHJrXbzmEJJuUr7gCagYqGc4IjVmf-tUPrIdglsUb4iIvnYkVtUeMalHb_pbXqlV91rI2wJsVo2CvrstCw9R-5JVeJtpkcB3SQ/s1600-h/450px-La_valse.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5310223673439876370" style="margin: 0px 10px 10px 0px; float: left; width: 150px; height: 200px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcuJLxLCDr8UkdskhW2XoYaKdumNL-KqstAb3I4P5weHJrXbzmEJJuUr7gCagYqGc4IjVmf-tUPrIdglsUb4iIvnYkVtUeMalHb_pbXqlV91rI2wJsVo2CvrstCw9R-5JVeJtpkcB3SQ/s200/450px-La_valse.jpg" border="0" /></a>Camille Claudel-ek eskulturarekiko pasioa oso gaztea zela aurkitu zuen. Tailer desberdinetan hasi ondore, 1883an Rodin aurkitu zuen. Laster bihurtu zen honen kolaboratzailea, musa eta amorantea.<br /><br />Bi artistek elkarren arteko eragin aizan zuten. Camille-k biluzien teknika Rodinekin ikas izuen, emakume batentzat osoz aila zen gauza bat garai hartan. Bere harreman apasionatua eta konplexua 1893an bukatu zen eta Rodin admiratua zen bitartean Camille baztertu aizan zen. Bere berezko fama lortu nahian gogor ekin zion lanari baina bere esfortzuak ez zuen konpentsaziorik jaso. Pobrea, errefusatua, lana zentsuratua izanik, bere genio errekonozimendurik gabe, isolatua eta paranoikoa bukatu zuen. Asilo batean sartu zen 1913an eta horrela biz izen bere heriotza arte 1943an.<br /><br />Camillek bere lanaren parte handi bat desegin zuen bitartean asiloan sartua urretik, utzitako obra gutxiek bere balioa ondo erakusten dute. Anatomiako ezagupen sakona zuen, igeltsu, marmola, brontzea eta onix ere erabiliz. Bere lanak dotoretasuna eta maisutasuna erakusten du eta espreski originala bihurtu zen XX. mendearen hasieran, Japonismoa eta Art Nouveau-ren eraginekin.<br /></div><div align="center"><embed src="http://www.youtube.com/v/FG6r-g1IhNE&hl=" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" height="355" width="425"></embed></div><div align="center"></div><div align="center"></div><div align="center"></div><div align="center"></div></div><br /><br /><div style="width:425px;text-align:left" id="__ss_572704"><a style="font:14px Helvetica,Arial,Sans-serif;display:block;margin:12px 0 3px 0;text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo/eskultura-inpresionista-presentation?type=powerpoint" title="Eskultura Inpresionista">Eskultura Inpresionista</a><object style="margin:0px" width="425" height="355"><param name="movie" value="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=eskultura-inpresionista-1219911142499345-9&stripped_title=eskultura-inpresionista-presentation"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowScriptAccess" value="always"><embed src="http://static.slideshare.net/swf/ssplayer2.swf?doc=eskultura-inpresionista-1219911142499345-9&stripped_title=eskultura-inpresionista-presentation" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="355"></embed></object><div style="font-size:11px;font-family:tahoma,arial;height:26px;padding-top:2px;">View more <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/">presentations</a> from <a style="text-decoration:underline;" href="http://www.slideshare.net/mfresnillo">mfresnillo</a>. (tags: <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/eskultura">eskultura</a> <a style="text-decoration:underline;" href="http://slideshare.net/tag/inpresionismoa">inpresionismoa</a>)</div></div>Maitehttp://www.blogger.com/profile/01232014827183118994noreply@blogger.com0